|
|
 |
Motun
 2007-11-19 15:10:41
|
69
|
| Jó a kép...... |
|
|
|
ouzo
2007-11-19 11:46:28
|
68
|
Persze ennek ellenére volt adóztatás, és tényleg külső... De hát mindenki ezt szeretné, nem?
( Bizony, most is: Meg kellene hódoltatnunk a Microsoftot, a General Electricet meg a General Motorst, vagy a Toyotát, esetleg a Hyundai-t :); kár hogy fordítva van)
|
|
|
|
ouzo
2007-11-19 11:42:13
|
67
|
A belső/külső adóztatás tetszik, ebből a szemszögből még nem is gondoltam át....
Az adóztatást az állam azért hajtja végre, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtson cserébe. Ez először volt a legfontosabb a katonai védelem, majd jöttek az igazságszolgáltatás/rendfenntartás, egészségügy, oktatás, infrastruktúra.
A magyaroknál aztért nem kellett adózni, mert a katonai védelmet az emberek maguk látták el, az egészségügy ingyenes volt, az oktatás nem élvezett állami támogatást, a rendfenntartás szintén nem állami feladat, a törvényhozásért/igazságszolgáltatásért nem kértek pénzt, az infrastruktúrára meg nem volt szükség Istvánig...
|
|
|
|
ouzo
2007-11-19 11:33:55
|
66
|
Nem tudom, azért kereskedtünk is, legalábbis a bizánciak írtak ilyesmit, hogy luxuscikkeket adtak el a magyaroknak...
Szerintem nem a zsákmányszerzés lehetett a fő ok. Nyilvánvaló, hogy pl. az esetleg hiányzó vasércet nem lehet lovasrohammal megszerezni oszt a nyeregjkápára kötve hazavinni.
A honfoglaláskori Európában a háborúk nagyja szerintem védekező támadás volt.
A germánok egymást is irtották, de míg egy gerrmán hadjárat során csak egy-két várost irottak ki, a magyarok többet is meglátogattak, bár a veszteség nem volt nagyobb, a széleskörű ismertség megtette a magáét. Egyszerűen csak marketingszempontból kedvezőtlenebb. |
|
A hozzászólás:
 |
|
- duplagondol -
2007-11-19 11:07:41
|
65
|
Nem éppen közkeletű a használata, de a történettudományban 'katonai demokráciának' nevezik ezt a formációt, ami főleg, de nem kizárólag passzolt a nomád népek leírására. Ahogy a gótokra, vikingekére, indiánokéra, etc. is; lényege éppen az, hogy a megegyezéses hatalommegosztás rendjét a közös katonai akciók megszervezésével fenntartsa, a végére viszont rendre kisül, hogy ez csak a hierarchia megnyúlásához, az egyeduralom kialakulásához vezet el.
A mükénéi, pláne a dór társadalmakra detto illik ez a fogalom, ők viszont a helyszűke miatt kevés kirabolni való népet találtak, Trójában is majdnem otthagyták a fogukat; egyeduralom eztán is kialakult az államok nagyobbik részénél, de később vagy a szolgák munkaerején alapuló, erőltetett egyenlősdit választották (Spárta) vagy rablás helyett kereskedelem útján javított az egzisztenciáján az a relatíve szűk réteg, amelyik a demosz vezetőjévé vált. Ezekben a háború közakarat tárgya volt, egy ember kevés volt ahhoz, hogy katonai ügyekben célszerűen és hatásosan döntsön. El is buktak idővel a hellén államok.
A germánok hódította kora középkori államok valahol a köztes helyzetben voltak: a vegyes barbár-római elit rendszeresen hadakozott, hogy harci sikerekkel javítson a hatalmi egyensúlyon, a zsákmányszerzés 'kényszere' viszont enyhe volt: míg ők befelé adóztattak, megsarcolásra képtelen munkaerő híján a nomádok kifelé tették ezt, megdobva némi szabadrablással a történetet.
 |
|
Előzmény:
|
|
ouzo
2007-11-19 09:00:38
|
64
|
Ez rögtön igazolható lenne, ha ki lehetne mutatni, hogy a "letelepedett" társadalmak kevesebbet hadakoztak.
De szerintem nemhogy kevesebbet, hanem talán többet is.
Például az athéni demokrácia aranykorát nézi az ember, vagy a barbár perszákat, hát elég nagy a különbség. Görögországban gyakorlatilag olyan végeérhetetlen volt a háborúzás, mint egy brazil sorozat. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
