Keresés

Részletes keresés

ouzo Creative Commons License 2007-11-19 09:00:38 64
Ez rögtön igazolható lenne, ha ki lehetne mutatni, hogy a "letelepedett" társadalmak kevesebbet hadakoztak.
De szerintem nemhogy kevesebbet, hanem talán többet is.
Például az athéni demokrácia aranykorát nézi az ember, vagy a barbár perszákat, hát elég nagy a különbség. Görögországban gyakorlatilag olyan végeérhetetlen volt a háborúzás, mint egy brazil sorozat.
A hozzászólás:
- duplagondol - Creative Commons License 2007-11-16 19:55:26 63
Legegyszerűbben úgy lehetne ezt körülírni, hogy míg az egyiptomi társadalmakat a piramisépítés, a kínait a folyószabályozás késztette összefogásra, a nomádok esetében a hadviselés volt a legfőbb indok, a saját belső rendjük fenntartása érdekében éppen 'szükség' volt a háborúra. A nagyállattartás az állomány bővülésével egyre inkább egyoldalú termeléshez és specializációhoz vezetett, amit vagy kereskedelemmel, vagy rablással tudtak kiváltani.
Előzmény:
Motun Creative Commons License 2007-11-16 12:20:57 59
Meg tudja valaki mondani nekem, a letelepedett magyar törzseknek miért volt fontos a
nyugati s keleti kalandozások erőltetése??
Csak a rablás volt a fő szempont, vagy valami más volt a kiváltó ok.
Bulcsu vezér és társai rablás, vagy más ( politikai ) okok miatt vállalták a majd évenkénti hadjáratokat.
Nem volt más ok? Csak szintiszta gyilkolászás?
A válaszoknál vegyük figyelembe egy még frissen letelepedett nép érdekeit is, amely talán nem azonos a nyugati történetírók által emlitett csak rabló szándékkal.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!