Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
resp Creative Commons License 2007-11-15 09:33:12 690

Sziasztok,

 

Miért számít fel a gázművek alpdíjat, ha éppen nem is fogyasztok abban a hónapban gázt. Tudomásom szerint azért, mert a szolgáltatás rendelkezésre állásának vannak alapköltségei!

A melegvíz és fűtés biztosításának is vannak alapköltségei, függetlenül attól, hogy fogyaszt-e valaki egyátalán. Keringetés, karbantartás, kazánkezelés stb.

 

Üdv.

 

Előzmény:
cyrrus12 Creative Commons License 2007-11-14 14:51:51 689

Sziasztok,

 

Azok a példák, hogy a lift, világítás, szemétdíj stb. költségei sem a használat alapján vannak szétosztva, ott sántítanak, hogy ezek használatát nem is lehet egyénekhez kötni. Vagyis nincs olyan hiteles, széles körben elfogadott, nem manipulálható, objektív, számszerű adatokat szolgáltató módszer, amellyel megállapítható, hogy a liftet, világítást stb. ki, kinek a vendége, mikor, hányszor, mennyi ideig stb. használta. A fűtési mérőórák pedig ezzel szemben azért elég pontos adatokat tudnak szolgáltatni.

 

Persze meg lehetne oldani a lift stb. díjainál is az egyénhez történő hozzárendelést, de gondolom, hogy az ezt lehetővé tevő rendszer (biometrikus azonosítás, nyilvántartó szoftver stb.) finanszírozását a Társasház nem nagyon szeretné.

Nem szólva arról, a rendszer valószínű, manipulálható lenne, (pl. a liftbe 3 –an szállnak be, de csak 1 azonosítja magát). Akkor kellene egy RFID (rádiófrekvenciás azonosító) rendszer is? Szóval elég bonyolult lenne az alkalmazása is, és valószínű nem is érné meg a kiépítés.

 

Tehát jobban jár mindenki, ha inkább fizeti a havi (jelenlegi) lift stb. díjat, mintha finanszírozná a fenti rendszer kiépítésének és fenntartásának összesen több százezres, vagy inkább milliós nagyságrendű költségét, és e mellé elszenvedné a korlátozásokat.

 

Még a földszinti lakók esetén sem mondható meg, hogy nem használják a liftet, hiszen lehet, hogy a teremgarázs-beállóból mennek fel a földszintig, vagy a felsőbb szinteken lakó ismerősüket látogatják meg lifttel. Vagy ha a tetőn kell javítani valamit az egész ház érdekében, és a munkások lifttel mennek fel, ez a lifthasználat is az egész ház költségvetését terheli, hiszen a javítás az egész ház (a földszinti lakókat is ideértve) érdekében történik. Mint ahogyan a tetőszigetelési munkát sem csak a felső szinten lakók finanszírozzák. Tehát a lifthasználat sem mérhető egyénileg.

 

Sztem ez az egyedi (hiteles, elfogadott stb.) hozzárendelhetőség a kulcsa a fűtésdíj elszámolás / egyéb közösségi használatú szolgáltatások elszámolása közötti megkülönböztetésnek.

 

A “szomszéd lakás fűtése” nevű jelenséget egyébként potyautas jelenségként emlegeti a közgazdaságtan.

Ahogyan írtam, ez körülmény. Arról, hogy a “potyautas” tulaj lakását akkor is fűtik a szomszédok, ha ő egyébként otthon sincs, nem a “potyautas” lakás tulajdonosa tehet, akkor miért őt kell büntetni.

 

Példa ennek analógiájára: a MÁV utasai évi kb. 100 milliárd Ft –os állami (adófizetői) támogatással élvezhetik a MÁV szolgáltatásait. Tehát azért kerül a vonatjegy “csak” annyiba, amennyibe, mert az állam az adófizetőktől elvett pénzből finanszírozza a MÁV működését. Itt is mondhatja az az adófizető, aki soha nem utazik a MÁV –val, hogy miért adják a tőle elvett pénzt a MÁV –nak.

Az analógia: adófizetőktől elvett pénz: megfelel a mi keringetési díjunknak; hiszen mindkettő fizetendő akkor is, ha a fizető soha nem veszi igénybe a kapcsolódó szolgáltatást. Sztem a megoldás: a MÁV utasa fizessen magasabb jegyárat, ha utazni akar, cserébe az állam nem terheli az adófizetőt a MÁV –nak szánt adóval alapból; nálunk pedig fizessen magasabb KWh egységárat, aki fűteni akar, cserébe nem lesz tőle elvéve a keringetési díj alapból.

 

Szóval a gondolatmenet alapján, a MÁV dotálása, a mezőgazdasági termelők évi 600 milliárd Ft-os támogatása stb. is teljesen rendben van. Sztem nem. Tudom, ez ismét hitvita (más fórumon olvastam régebben a témában véleményeket, és láttam, hogy sokan helyeslik pl. a termelők támogatását), ezért nem is kívánok ebbe mélyebben belefolyni.

 

Bego –nak: “a fogyasztás alapján kiszámolt összeg” –nek kell egyenlőnek lennie “a gázszámlával”. Ha ezt az egyenlőséget nem teremtjük meg, akkor van gond.

 

A “kazán gázórája” alatt természetesen a kazánhoz vagy kazánokhoz tartozó "Gázszolgáltatós" gázórát értettem, amely lehet a földszinten is, nem tudom, hol van helyileg. Bocs, ha félreérthető volt. Mint ha pl. azt mondom, hogy “a villanyórám” az sem azt jelenti, hogy a zsebemben van a villanyóra.

 

Nekem az a tanulság így összességében, hogy a fűtési díj elszámolásánál vannak érvek mindkét oldalon, és mint a mezőgazdasági termelők támogatásánál, nálunk is hit kérdése, hogy ki melyik megoldást tartja helyesnek.

 

Üdv,

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!