|
|
A hozzászólás:
 |
bego
2007-11-14 00:22:36
|
688
|
resp!
Felmerült bennem egy kérdés a fazekas példáddal kapcsolatban: -ha nem 1 hónap időtartalomról van szó, hanem csak 1-2 óráról,akkor hogyan alakul a képlet? Melyik kerül többe: 1-2 órás hőntartás vagy a kihült víz felmelegítése? Mert a kazánunknál lehűlt a víz 20 fokra egy pár óra alatt, de még aznap visszakapcsolták, megindult a felmelegítés.
És ezzel kapcsolatban még egy kérdés: - egy fazék víz felmelegítése 50 fokra szerintem kevesebbe kerül, mint egy fazék víz felmelegítése 70 fokra . De ez csak egyszeri kiadás. Kívácsi lennék, hogy melyik fazék hőntartása kerül többe? Szerintem elméletileg egyforma lenne, hiszen ugyanannyi viz hőmérsékletét kell mindig 2-3 fokkal növelni (amennyit lehűl), csak kérdés, melyik hűl le hamarabb, ezáltal gyakrabban? Én úgy érzem, hogy a 70 fokos víz később hűl le, tovább tartja a meleget, ezáltal hosszútávon a magasabb hőfok lenne a gazdaságosabb. De cáfolj meg, ha nem így van.
((Azért kérdezem, mert mi mindig pöröltünk a fűtővel, hogy 50-60 fokos vízzel nem lehet befűteni a lakást (főleg az északi oldali hidegebb tetőtéri lakásoknál érezhető) de mindig azzal jöttek, hogyha magasabb hőmérsékletre teszik a kazánt, akkor nagy lesz a gázszámlánk és csak nekünk spórolnak. Most pár napig 70 fokos víz jött be, ezzel lehetett fűteni, megfelelő hőmennyiséget adott le ahhoz, hogy befűtse a lakást. Ha langyos a víz, rakathatok be 30 radiátort is, sosem lesz elég meleg, de a hőmennyiségmérőm meg pörögni fog! Szerintem.)) |
|
Előzmény:
 |
resp
2007-11-13 08:09:59
|
682
|
Üdv. Mindenkinek!
A kazán lekapcsolását buta dolognak tartom, de azzal nem értek egyet, hogy az ismételt felfűtés többe kerül. Amikor keringetjük a vizet, akkor is van jelentős hőveszteség, de a víz hőmérsékletével a veszteség nő, mert hőátadás egyik hajtóereje a hőm. különbség. Tehát van egy fazék vizem, amit hőn kell egy hónapig tartani az erkélyen (pl. 50°C), az sokkal többe kerül, mint pl. 1 hónap után ismét 50°C-ra felmelegíteni. Ezért is van a hőmennyiség mérés ellenére is az időjárásfüggő szabályozás, az éjszakai csökkentett üzem (10°C-al alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet). A fazék víz jelenti a társasházak esetében a fűtési gerincvezetékeket.
Általában a vezérlőkön be lehet állítani azt a külső környezeti hőmérsékleti értéket, amelynél a fűtés leáll. Ilyenkor természetszerű, hogy a víz lehűl, amit este a hőmérséklet ismételt csökkenése esetén újból fel kell fűteni.
A fűtési keringetés díjával egyet értek, mivel ez egyfajta rendelkezésre állás, hasonlóan a szemétdíjjal. Üres kukánál is meg kell fizetni a havidíjat. A rendelkezésre állásnak vannak költségvonzatai: pl. kazánházi elektromos energia, hőveszteség a gerincvezetékeken, karbantartás, kazánkezelés.
A másik probléma, amit egy-néhány társasháznál megfigyeltem, hogy a kisebb lakások egy része, amelyik jól körbe van véve, szinte nincs is szükség a fűtésre. Nem beszélve a strangokról, melyek falai falfűtésként üzemelnek. Tehát az egyik keringetési „veszteség” itt keletkezik. Sajnos hőszigetelés van is meg nincs is a vezetékeken.
Zárt lépcsőházban hőmennyiség mérő nélkül elhelyezett radiátor fogyasztását is csak az fizesse, aki fűt?
Üdv.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|