Keresés

"a X. században élt Hroswita szász apáca Bulcsú horkáról mint parthus királyról ír"

Bulcsú király 948 táján felveszi a kereszténységet Bíborbanszületett Konstantin császár udvarában

XIII. századi görög miniatúra a madridi Szkülitzész-kódexből

In: Kosáry Domokos szerk.: Magyarország története képekben.; Gondolat Bp., 1971, 28., 1. kép

Ami Bulcsú karkhasz és az erdélyi gyula bizánci fogadtatásával kapcsolatosan új, és mindkettejük kiemelt politikai jelentőségét mutatja, hogy korábban személyesen soha nem gyakorolt egy római császár sem ekkora kegyet valamely idegen ország uralkodójával szemben: „These are the first examples we have encountered of the emperor taking a personal role in securing loyalty of regional chieftains. Of course, there are exact historical precedents, for example Heraclius’ becoming baptismal godfather to ’the chieftain of the Hunnic people’, and investing him with the rank of patrikios” (Paul Stephenson: Byzantium’s Balkan Frontier; Cambridge University Press, 2000, 41.)

A Konstantinápolyban tanult Kubrat kagán volt a hunok említett vezére, akinek ugyanazt a címeket adományozták, mint Bulcsúnak. Poltavához közel, Malaja Perescsepina mellett gyanítják a var-khunoktól 630 körül elszakadó említett kagán sírját, benne vagy 20 kilónyi arany- és ezüstkinccsel. Az egyik gyűrű görög betűs felirata szerint a kincs egykori birtokosa Choubr[a]tou patr[i]k[iou] volt... János, Nikiu püspöke szerint Hérakleiosz császárnak Kubrat nemcsak a keresztapja, de a vendégbarátja is volt...

"Fehér M. Jenő céloz arra, hogy a X. században élt Hroswita szász apáca Bulcsú horkáról mint parthus királyról ír..."

Pallas Nagy Lexikona: "Sur vagy vagy Assur, német krónikások szerint a magyarok egyik »királya«, vagyis vezére volt s 955. Bulccsal, Botonddal és Lehellel együtt ő intézte a magyaroknak Németországba való betörését. Pajzsán ezüst keresztet viselt, melyet az augsburgi csatavesztés után Eberhard gróf, az ebersbergi vár ura elvett tőle, hogy egyházi ékszereket készíttessen belőle, őt magát pedig fogoly vezértársaival együtt Henrik hercegnek adta át, ki őket Regensburg keleti várkapuja előtt felakasztatta. Pray (Dissert. IV. 72.) s újabban Marczali szerint (Mill. történet, I. 182.) Sur neve alatt a magyar úr, vagyis Bulcsu lappanghat, de ők is utalnak rá, hogy Sur (Tsour) Konstantinos császárnál (37. fej.) mint besenyő név szerepel. Csur és Sur mint helynevek is többször előfordulnak."

Fehér M. Jenő ehhez lényegében még azt teszi hozzá, hogy a méltóságnév az akkád šarrura mehet vissza, s a szakrális uralkodói funkció részben a parthus Szuren családnál is megőrződött. Nyssen és Sonntag Der Gott der wandernden Völker c. könyvére (Walter, Freiburg im Breisgau, 1969) hivatkozva írja a következőket Fehér: „Sur király még a hadakozás folyamán is papi ruhában vezette lovasait ütközetre, arany csengőcskék csilingeltek köntöse aljára varrva … A Lech mezei csata után 955-től ez a »tintinabulával« díszített köntös a német-római császárok koronázási díszei közé tartozik. (I. m. 167.)”

Mint arra korábban felhívtuk a fugyelmet, az Augsburgnál harcoló seregek egyik vezérét Adalbert szerint (Vita Henrici II Imperatoris) Assurnak, a Chronicon Ebersbergense szerint viszont Surnak hívták. Frye, Rollinger és mások szerint Asszíria és Szíria esetében – eredetüket tekintve – szinonim helynevekről van szó.

http://kungrad.com/ 

922-ben még Kangargrad volt a neve, sziget az Aral tóban! A besenyők fából faragott palotákat építettek maguknak. Tahid Nihayat al-Amakin a besenyők népét "sukkan"-nak nevezi. (Sur, csur?)

De abban az időben is a nagy kiszáradásról cikkeztek...

Vajon hány méteres vizszint kellett ahhoz, hogy a két tó egybeérjen? (Kaspi és az Aral)