Keresés

mivel piszok drága a kondenzátor - relatíven az energiatároló képességéhez képest, én pont azzal akarok a legjobban spórolni... tehát az hogy a kondi alapból 144Von van töltve, és csak 189Vig tudom kihasználni, - de nem tudom, mert a motor nem fog 189Vot adni, főleg amint elkezd esni a fordulatszáma - nagyon drága mulatság, elpocsékolnám a tárolókapacitásom cirka 49%-át

te csak energia-energia párral számoltál, azzal nem ,ahogy az üresen forgó motor által leadott feszültség mekkora, és hogyan változik...

Na jó leírok egy példát.

Adott egy nagy autó: m=1500kg, v=12m/s2~43km/h

Mozgási energia, amibő nincs levonva semmiféle veszteség!!!

E=0.5*m*v2=108000J=108kJ

Li-Ion akku:

Egy cella: 3,2V töltőfesz 4,2V

45 sorbakapcsolva: 144V névleges 189V töltőfesz

Ultrakapacitá (most ez akadt a kezembe, de sokkal kisebb is megfelel):

NessCap 2,7V 5000F, ebből min. 70db kell, hogy az akku töltésekor ne legyen túltöltve vagyis Umax=189V Ez sorbakötve C=71F

Megy az autó, az akkufesz és a kondifesz is 144V, párhuzamosan vannak direktbe kötve. A teljes fékenergiát be akarjuk tölteni. -> kondifesz elkezd növekedni

E=0.5*C*U2 jelen esetben 144 és 189V között mozoghatunk, így a rendelkezésre álló energia hely E=0.5*71(189*189-144*144)=531967,5J=532kJ

Ebből jól látható, hogy nyugodtan lehet kisebb kondit is alkalmazni, de nekem most ennek az adatai voltak előttem. El sem kezd tölteni az akku, mert nem éri el a töltőfeszültség értékét a fesz.

Ha mégis ilyet raksz bele akkor akár 26,6m/s-ról is le tudsz lassítani 0ra és akkor még mindíg nem beszéltünk a veszteségekről. Vagyis bőven 100km/h felett mehetsz nyugodtan és fékezheted bele a kondiba a mozgási energiát.

Bár a példa egy kicsit drága lenne, de ezek alapján lehet méretezni.