|
|
 |
csörgő morgó
 2007-12-02 21:16:38
|
12904
|
Aranyszarvasok
( A filippovkai nomád fejedelmi sír kincsei)
Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 1997. március A hatalmas eurázsiai steppeövezet a Kr. e. VIII. századtól Belsõ-Ázsiától a Kárpátokig iráni nyelvû nomád állattartó közösségek népesítették be: a Fekete-tenger északi partvidékén a Hérodotosz mûvébõl ismert szkíták, a Volga és Dél-Urál vidékén a szarmaták, a mai Kazahsztán és az Altáj vidékén pedig a szakák éltek. Ekkor alakultak ki az elsõ nagy nmád birodalmak Európa és Ázsia pusztáin. Az egykori nomád fejedelmek hatalmát és gazdagságát jól szemléltetik az óriási méretû földhalmok, amelyek sírjaikat rejtik, s ahol a kincskeresõk és régészek a pompás kivitelû arany és ezüst tárgyak százait találták.
A nagy orosz múzeumok legféltettebb kincseiként számon tartott fejedelmi leletek korábban a Fekete tenger mellékén (Csertomlik, Kul- Oba, Tolsztaja Mogila, stb) és az Altáj vidékén kerültek elõ (Pazirik, Arzsán). A Dél-Urál vidéki szarmaták egykori szálláshelyein a legutóbbi évekig ismeretlenek voltak e fejedelmi temetkezések. A. H. Psenyicsnjuk ufai régész 1988-ban Európa és Ázsia határán, Orenburg városától mintegy 100 km-re, Filippovka falu mellett olyan halomsírt tárt fel, amewly ámulatba ejtette a leleteket ismerõ szakértõket.
A korábbi idõben már négy alkalommal is kirabolt, egykor fából épült hatalmas sírkamra még így is hatalmas kincseket rejtett: több. mint ezer, fõként aranyból és ezüstbõl készült tárgyat lltek a régészek.
Nem csupán a sírmellékletek nagy száma, hanem mûvészi kivitelük is merõben szokatlan: 26 db, 50-55 cm magas, fából faragott és aranylemezekkel borított szarvasalak, arany- és ezüst korsó, faedények ezüst és aranyborításai, ruhadíszek, aranyberakásos kardok, lószerszámok, bronzüstök, ékkõberakásos aranydíszek - mind-mind olyan páratlan emlékei az egykori steppei mûvészetnek, amelyeket csak a British Múzeumban õrzött oxusi kincshez mérhetünk.
A tárgyak a korban széltében elterjedt un. állatstílust képviselik, de annak egy olyan sajátos, helyi mûhelyekben készült válfaját, amely mind az eddig ismert európai, mind pedig az altáji leletektõl különböznek. Ez kétségtelenné teszi, hogy az Ural-vidéki szarmaták egykori mesterei sajátos mûvészi stílust alakítottak ki, s e mûvészet gondolati hátterét az itteni népesség hitvilágában kereshetjük. A filippovkai lelet eléggé megbízhatóan keltezhetõ a Kr. e. IV. század elsõ felére. Egyébként e leletenek érintõlegesen magyar vonatkozása is van. A filppovkai szarvasok ugyanis eltérnek az eddig ismert szkíta aranyszarvasoktól: jóval nagyobbak azoknál, s egy részük agancsa félreérthetelenül életfát jelenít meg, amelyek ágai sasfejben végzõdnek. az egykori hiedelem szerint égi eredetû szarvas pedig kapcsolatba hozható a magyarság õsi eredetmondájával, az un. csodaszarvas-mondával, amely nagyjából ebben az idõben terjedhetett el a steppe számos népénél, többek között az ekkor még a Dél-Urál körzetében élt õsmagyarságnál is.
A Nemzeti Galériában tervezett kiállításon a lelet legszebb tárgyait - mintegy 250 ötvösremeket - mutatjuk be, elhagyva az apró töredékeket és a még restaurálatlan leleteket.
Ez lesz az elsõ bemutató, amely teljes áttekintést ad majd e régészeti szenzációról, hiszen a leletegyüttest még sehol nem közölték, s csupán egy tucatnyi tárgy szerepelt belõle egy alkalommal egy gyûjteményes kiállításon. A magyar és angol nyelvû katalógus tehát - amely a megnyitóra jelenik meg - elõször tárja a világ elé e pompás kincsleleteket Fodor István Mindkét kiállítás március 14.-én nyílik, a Tavaszi Fesztivál nyitórendezvényeként.
http://www.ace.hu/MNM/MH/702magy.html |
|
A hozzászólás:
 |
|
najahuha
2007-11-01 23:40:37
|
12833
|
A szkítáktól a székelyekig és magyarokig
Tartalomjegyzék
1. Szkíták és fehér hunok
5
2. Párthusok, fehér hunok, avarok
7
2.1. Szakaszfüggelék: Hiedelmek hiedelme . . . . . . . . . . . . . . 13
2.2. Szakaszfüggelék: Szabarok-madák, szabarok-magyarok, szabarok-
szakaurak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
3. Fehér hunok, fehér kunok, kazárok
24
3.1. Fehér hunok, kazárok, bolgárok, wugurok . . . . . . . . . . . . 24
3.2. Az ogóroktól az ugorokig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
3.3. A kazárok és fehér hunok nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
3.4. Els® szakaszfüggelék: A kazárok és testvérnépeik . . . . . . . . 36
3.5. A beseny®k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
3.6. Második szakaszfüggelék: A fehér hun utódok manicheizmusa . 42
4. Avarok, székelyek, magyarok
46
4.1. Avar-magyar folytonosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
4.2. (Anonymus vallomása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4.3. Székelyek a honfoglalás el®tt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
5. Függelék: Az avar-szabir-onogur vonulás útvonala
56
1
Page 2
... az ® nyelvészkedésükkel
a mi történelmi kútforrásaink igazságát
soha, de sohasem fogják megdönteni,
de még csak megingatni sem.
(Fischer Károly Antal 1904.)
A hungarusok ... Khoraszánból vándoroltak ki.
(El-Bakr XI. századi arab író)
----------------
http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/szkita.pdf
. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
