Keresés

Részletes keresés

Laci bacsi Creative Commons License 2007-10-30 19:24:42 774

Gacsat:

 

Az Aboukir ügy után kellett volna az egészet újragondolni.

 

az ABOUKIR-t és testvérhajóit tengeralattjáró süllyesztette el, amely korábban nem bizonyította élesben, hogy mire képes ergo nem lehetett vele számolni.

 

 

 

Szépen beálltak a torpedóhálók,őrhajók és aknazárak mögé.

 

Ezt én csak az orosz balti dreadnought-oknál vettem észre, de náluk ez volt a stratégia a német fölény ellen.

 

 

 

Én azt mondtam,hogy a Monarchia sokkal okosabban is felhasználhatta volna azt a temérdek pénzt amit a Drednoughokra költött.

 

Hagy találgassak: 1000 darab torpedós motorcsónak.

 

 

 

Most olvastam (5 perce) : Regan az angol hajók tüzérségi teljesítményét Jüttlandnál "szánalmasnak" nevezte.

 

Ennek a kijelentésnek csak akkor lenne értelme, ha a többi hatalom 10-20-... %-os találati arányt ért volna el ütközetben.

Sem Regan, sem te nem veszed figyelembe azokat a dolgokat, amelyeket a napokban is, meg egy fél éve is leírtam.

 

Reganról pedig: újraolvastam a Troubridge-ról szóló oldalakat, és az 56. oldalon rögtön három hibát is találtam:

1. Milne-nak nem kettő, hanem három csatacirkálója volt - INFLEXIBLE, INDOMITABLE, INDEFATIGABLE

2. Souchonnak nem volt semmiféle titkos küldetése Törökországban. Egyszerűen nem hitte, hogy defektes kazánokkal ki tud jutni az Atlanti-óceánra, azért indult Isztambulba

3. az angol ultimátum nem 3-án, hanem 4-én éjfélkor járt le. Ha 3-án járt volna le, akkor a britek megtámadták volna a Bona és Philippeville bombázásából 4-én reggel keletnek tartó német köteléket.

 

 

Troubridge pedig sokminden volt, csak gyáva nem. És lökött sem.

Feltehetőleg Nelson sem ment volna neki négy páncélos cirkálóval egy csatacirkálónak.

Megindult a németek felé, de csak akkor lett volna esélye a németek ellen, ha a reggeli derengésben, vagy az esti szürkületben meg tudja annyira közelíteni őket, hogy rövidebb lőtávolságú és kisebb átütőerejű ágyúival valamit is elérjen.

A navigációs tisztje kizárta annak a lehetőségét, hogy ilyen körülmények között találkozzanak. Emellett határozott parancsa volt a felettesétől, hogy kerülje a túlerővel való harcot.

 

A hozzászólás:
gacsat Creative Commons License 2007-10-30 15:43:36 768

 Laci bácsi4

 Bocs! Ezt a hszedet csak most olvastam.

 Jövőbe látást senkitől sem várok el,bár az előrelátás nem árt. Az Aboukir ügy után kellett volna az egészet újragondolni. Ezt meg is tette mindenki. Lényegében eltüntek a vizekről az új és nagy hajók. Szépen beálltak a torpedóhálók,őrhajók és aknazárak mögé.

 Én azt mondtam,hogy a Monarchia sokkal okosabban is felhasználhatta volna azt a temérdek pénzt amit a Drednoughokra költött.

 Most olvastam (5 perce) : Regan az angol hajók tüzérségi teljesítményét Jüttlandnál "szánalmasnak" nevezte.

 

  A Goeben ügyben pedig 1általán nem 1értelműen Troubrigdet teszi felelőssé,sokkal inkább az admiralitást,aki hülye tanácsokat (parancsokat) osztogat.

 A lökött tengernagynak pedig eszébe juthatott volna Lord Nelson mondása:"Nem tévedhet nagyot az a kapitány,aki csatában a hajóját az ellenség felé kormányozza!"

Előzmény:
Laci bacsi Creative Commons License 2007-10-28 10:35:21 722

Showtimes:

 

Köszönöm, bár a látszat csal.

Soha nem voltam egy türelmes ember, de megszólított egy olvtárs, így helyénvalónak találtam reagálni rá, még ha ismételtem is magam, mint ahogy ő is.

 

 

 

Gacsat:

 

Eszembe jutott még valami. Bár, ha jól emlékeszem, te a dreadnought létét is feleslegesnek tartod, ha annyira ellene lettek volna a britek a pontos tüzelésnek, akkor miért nem maradtak meg a sorhajóknál?

A dreadnought-okra nem azért került többször annyi nehézágyú, mert az angolok rekordot akartak dönteni. Az azonos űrméretű és lőtulajdonságú, egy helyre (pontosabban egy területre) célzott ágyúk sortüzét könnyebb pontosítani.

Nem kellett azzal törődni, hogy a hajó melyik ágyújának vízoszlopát látja a megfigyelő, mivel ugyanolyan ágyúk "sokasága" találta el a célterületet.

És ha a nagy számok törvénye alapján, mely szerint több kilőtt gránátból nagyobb a valószínűsége valamit eltalálni, mégsem született találat, akkor a becsapódások megfigyelését követő korrekciókkal a célzott területet helyezték át, és kis szerencsével (komoly tényező!) előbb-utóbb eltalálták a célhajót, amely természetesen minden igyekezetével próbálta elkerülni a célzott területet.

A célhajónak elvileg elég egy kisebb irányváltoztatás, hogy elkerülje az ellenség gránátjait és az egész "megfigyelek-kiszámolok-lövök-pontosítok" játék kezdődhet elölről.

A cikk-cakkban haladást sem kizárólag a tengeralattjárók ellen találták ki.

 

A fentebbieket is vedd figyelembe, amikor a 3 %-os találati arányt fitymálod le.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!