|
|
 |
staubach
 2007-10-22 15:19:22
|
64
|
| Hát figyelj,Nekem az apai nagyapám hithű kommunista volt a háború után. Párttag és államosító,tudod kik voltak gondolom. De ötvenhat után összeveszett a párttagokkal,mert biztos helytelenítette az akkori dolgokat,nem tudom. Nos az az előtti nyomdai igazgatói állását fel kellett ugyan mondania,de ugyanott mint egyszerű nyomdász tovább is dolgozhatott. Egyébként én is beszéltem nagyanyámékkal,és ők azt mondták,valahol már írtam is,hogy a Horthy - rendszer nekik jobb volt,mint a mai kapitalizmus. Bár akkor is módjával élhettek ugyan,de a légkör jobb volt. Ezért is gondolom,hogy összehasonlítva az akkori kapitalista érát a mostanival,nem a mostani a győztes. És talán független is a rendszertől. De mégis így van,hogfy ma nem az ország jövőjét tekintik elsősorban célnak. De az akkor is így van,hogy a kettő közötti szocialista rendszer a túlzásaival együtt ( azok ma is vannak ) , példátlan módon a konkrét termelő embert,a melóst állította mintának a nemzet elé. És ez vitathatatlan érdeme. Az úrizálással szemben. Ugye nem kell kifejtenem,hogy a nem számít milyen áron,de legyél úr és gazdag úr,sokkal kevésbé erkölcsös hozzáállás a fiatalok nevelésében,mint a dolgozz jól és munkád érdemeként megélhetsz , becsületesen is akár. Ráadásul anélkül,hogy letaposva mindenkit végül barátok helyett egy gazdagabb ember legyél,de erkölcsök nélküli és lényegében magányos ember. Érdek barátokkal. |
|
A hozzászólás:
 |
|
sierra
2007-10-22 11:47:53
|
62
|
Értem. Gondolom a munkásság az szülői örökség, mert a római kori ismereteidet valszeg nem a gépsor mellett állva szerezted (bár egyszer láttam már hasonlóan művelt betanított munkást).
Én 75-ben születtem, szintén munkáscsaládból. Mindkét nagyanyám szövőnő volt, még a Horthy-korszakban kezdtek szőni, aztán folytatták Rákosi és Kádár alatt is. Egyik nagyapám meghalt a születésem előtt, a másik lakatos volt. A szülői gárdám már jórészt Kádár alatt nőtt föl. Apám vendéglátós volt, belépett a pártba, hogy konyhafőnök lehessen különböző nagyvállalati konyhákon és gebinesek is voltak előtte, amibe rémisztő mennyiségű munkát öltek bele (és a jövedelméből vehettek saját lakást, elköltözve a nagyszülők nyakáról). Anyám vele gebineskedett, aztán a szülések után iskolatitkár lett.
Ennek ellenére nagymaminak megvolt a véleménye a kommunista idők munkáshelyzetéről. Azt hangoztatta, hogy ő Horthy alatt megmondhatta a munkafelügyelőnek, hogy ennyit dolgoztam, kérem a béremet, ekkor jövök legközelebb. Ellenben a komcsik alatt úgy bevágták három műszakba (amit előtte sose látott), hogy csak úgy zörgött és aki nagyon járatta a száját, hogy ez micsoda eljárás, az megjárta. Nagymami többszörösen kiváló munkás volt, annyi sztahanovista oklevelet és vöröscsillag kitüntetést adtak neki, hogy kifolyt a vitrinből. A szövésben állítólag az a lényeg, hogy az ember mennél hibamentesebben dolgozzon, mert hiba esetén fejthette fel az egész addigi szövetet. A nagyinak meg páratlanul ügyes keze és nagy figyelme lehetett, mert szinte sosem hibázott.
Apám belépett a pártba, de közben nem nagyon lelkesedett az egész ügyért. Mint oly sokan az országban, egy szót sem hitt el az egész eszméből; egyébként apolitikus alkat. Anyám vele szemben mindig is gyűlölte a kommunista rendszert. Ugyanis az egyik dédnagyapámmal nagyon kibabráltak a háború után. Sztahanovista nagymami ágán ugyanis egyik dédnagyapám módos sváb parasztgazda volt a Horthy korszakban. Ma az agglomerációban feküdne a hatalmas paraszti háza, meg a földje, ahol jószágokat tartott, kukoricát termelt. Nagy családja volt, hét gyermeket nevelt. A kommunisták az egész vagyonát elvették és az államosítás után berakták egy budapesti szobakonyhás lakásba. Sosem tudta kiheverni a csapást, elborult az elméje.
Apám a rendszerváltás után sokkal bizonytalanabb létkörülmények közé került, mert megszünt a vállalat. Anyám mint iskolatitkár elképesztően nem volt megfizetve. De ezeket az adottságokat sosem a kapitalizmus átkának tekintették, hanem éppenhogy a kádár-rendszer következményének. Jómagam is ilyen szellemű nevelést kaptam. |
|
Előzmény:
|
|
staubach
2007-10-21 15:11:04
|
60
|
| Negyeven felé közelítek.Ja és nosztalgiás beállítottságú vagyok. És munkás családból való vagyok,akik akkor jobban éltek. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
