Pont ugyanígy voltam vele, iszonyúan el voltam keseredve, és nagyon dühös is voltam meg vagyok is. Azt képzeltem, hogy jobb lakásom lesz, meg igényes, eszembe se jutott, hogy sokkal szarabb... hónapokig hatalmas örömmel tervezgettem előtte, és úgy örültem neki, mint majom a farkának, aztán jött a hatalmas koppanás. Csak azóta tudom elviselni, hogy elköltöztem.. és ráadásul a legtöbben nem értik, jönnek a társasházban természetes, meg máshol is van áthallás dumával, és nem tudják, hogy milyen hatalmas különbség tud lenni. Ez most a tizenegyedik lakás, ahol lakom, panel is volt közte, és igen, mindenhol volt áthallás, hol ezt, hol azt lehetett hallani, de a lakásommal egy napon sem lehetett említeni, és azt, ahogy ott hallani lehetett mindent, a legvadabb álmaimban sem tudtam volna elképzelni. Azt hiszem, említettem, hogy meg vagyok győződve róla, hogy valami akusztikai csodát hoztak létre, ahol minden fal minden pontjából úgy árad a hang mintha víz tódulna át rajta...:-(
|