Keresés

Részletes keresés

gligeti Creative Commons License 2007-10-04 15:52:11 111

 

formalizálom: Az egyik tiszta tudomány pl. a következő axiómákból építkezik:

 

A0: a tudományos módszertan axiómái

AP: a megismerés célja

 

S0: burugy, mint definiálatlan alapfogalom, a világ egy jelenségeinek egy szelete.

 

 és megalkotta a burugyológiát. Szépen megfigyeli, rendszerezi, hipotéziseket állít fel róla, és modellezi, predikciókat ad a burugyok viselkedésével kapcsolatban. Semmit sem minősít. (pontosabban egyetlen minősítes, ami az egyetlen kitűzött célból következik, az a többet tudok róla, vagy nem, de az nem a burugyokról, hanem a diszciplináról szól).

 

 Erre épül az alkalmazott burugyológia. Ez abból áll, hogy hozzátesz még egy axiómát:

 

Sa: A burugyok felhasználása az emberi hátviszketés csökkentésére.

 

 Kidologozza a hátviszketés mérésének módszertanát, tudományos double-blind kísérleteket végez kontroll-csoportokkal, és tudja, mi a jó (ha nem viszket az emberek háta => jó burugy, ami jobban csillapítja a hátviszketést), és mi a rossz.

 

 

 Adott hát T1 (burugyológia) ami az A0, AP, S0 axiómákra épül, ennek része az A0 (tudományos módszertan), tehát tudománynak tekintjük.

 

 Adott továbbá T2, ami az A0, AP, S0, és Sa axiómákra épül, ennek része az A0 (tudományos módszertan), akkor mennyiben más, mint a T1?

 

 Miért mondtuk eddig, hogy az az  Sa, hogy "embert gyógyítani kell" tudományon kivülről jön, míg az S0, AP, stb-re most azt mondod, hogy "hamis az az elképzelés, hogy az axióma a tudományon  kívül van".

 

 

A hozzászólás:
gligeti Creative Commons License 2007-10-04 15:31:01 110

 

 Ki vagyok lépve a dichotómiából, sőt először én pampogtam róla.

 

 Ne keverjük azt, hogy én mit gondolok azzal, hogy én mit gondolok arról, hogy Te mit gondolsz. (sőt azt se, amit te gondolni látszol azzal, amit Nádasdy mondani látszik)

 

 Ha szintetizálhatom, az az álláspontod:

 

 A tud.fil által "tiszta tudomány"-nak, csak megismerni szándékozó tudományt ismered csak el tudománynak. (Ez nem egyedi álláspontod, úgy tűnik, hogy a nyelvészetben általános ez a nézet: olyannyira, hogy az alkalmazott tudomány fogalmat gyakran a tud.fil. definíció szerint tiszta tudománynak látszó részdiszciplinákra használják a nyelvészek)

 

 Elismered, hogy a tiszta tudományok alkalmazásai (melyek valami gyakorlati célt kitűznek) azok nem tudománytalanok -- amennyiben betartják a tud. módszertant, és jól értelmezik, használják az alaptudomány eredményeit, de nem tekinted őket tudománynak, sőt tudományosnak sem a motivációjuk gyakorlatiassága miatt. (itt az összes terület benne van a tud.fil. -ben alkalmazott tudománynak definiált diszciplinától a technológián át a napi gyakorlatig). Elfogadod, hogy e tekintetben egy kategória az agronómus, az orvos, és a suk/sük ellen harcoló nyelvművelő (ha konkrétan nem tudománytalankodik).

 

 A különbség köztünk abban áll, hogy ennek egy részét én (és a tud.fil.) tudománynak, alkalmazott tudománynak tekintjük.

 

 Eddig konzisztens lenne, csak nem értünk egyet. Viszont a következő problémám megértésében segíthetnél:

 

Hamis az az elképzelés, hogy az axióma a tudományon kívül van. Az axiómával az a helyzet, hogy azt bizonyítás nélkül fogadják el, de rendszerek épülnek rá. De ez a tudomány. A tudományon kívüli szférák nem törődnek a bizonyítással, így az axiómát nem különböztetik meg a következtetéstől.

 

No itt valami nem stimmel. Az, hogy hol az axióma, belül, kívül, vagy se itt, se ott (mert nem szeretjük a dichotómiát), az ízlés dolga, kár vitázni -- nekem mindegy, persze ha eldöntöttük hol van, akkor legyen mindig ugyanott. Természetesen abban sincs vita, hogy a tudomány lényege, hogy az axiómát elfogadja bizonyítás nélkül, de e további ráépülő rendszerben többé-kevésbé következetesen elvárja a levezetéseket (scientiifc/logical reasoning).  Na de azt nem értem, hogy a fenti definíciód szerint akkor az alkalmazás, amely hozzácsap egy (vagy néhány) új axiómát (tehát bizonyítás nélkül elfogadja, hogy az ember gyógyítandó, mint axiómát): de csak ezt az egyet!!, és minden mást továbbra is a tudományos módszertan szerint művel, és rendszert épít rá, az miért nem lesz tudomány számodra, ha a fenti definícióból indulsz ki? És eddig úgy beszéltünk az axiómákról, legalábbis bizonyosakról (tudod, kell-e a nyelvet ápolni, kell-e az embert gyógyítani), hogy azok a tudományon kívül vannak, a tudományon kívülről jönnek. Most meg hirtelen az axiómák nincsenek kívül. Ezt kifejthetnéd. Ezek miért vannak kívül?

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-10-04 00:00:26 105

Hoppá, megsejtettem valamit. Mintha azt hinnéd, hogy azt hisszük, hogy a tudomány az valami bejárható terület, vagy egy szint, egy emelet valami építményben.

 

Szerintem ez rossz megközelítés. Talán az a jobb, ha úgy vesszük, hogy a tudomány inkább egy módszer, célrendszer. Sajátos, hogy akár Nádasdy, akár még én is, mint gyenge epigon az értékmentességről, az értéktől való függetlenedésről szoktunk pampogni, és akkor jössz a tiszta tudománnyal stb.

 

Teljesen igazad van, hogy a tudomány, mind gondolkodási módszer, célrendszer, axiómákra alapul. Csak az a tévedés, hogy az axiómák kívül lennének a tudományon, azaz a tudomány szempontjából archimedeszi pontot jelentenének. És hogy az alkalmazás szennyezett lenne. Ráadásul, hogy ezt én gondolnám. Biztos van valami fantomod, akivel vitatkozol.

 

Én visszatérnék egy korábbi rendező elképzelésemhez. A tudomány az, amely nem az a célja, hogy közeledjünk a világ megismeréséhez, tehát új ismereteket tárjunk fel. Tehát, a cél elméleti. Az alkalmazás célja viszont a magasabb termésátlag, az alacsonyabb fogyasztás vagy a koleszterinszint csökkentése. Vagy az, hogy ne nákoljon vagy ne suksüköljön senki.

 

Ez nem értékrend, sőt, az én tényleges törekvéseim nagyon is gyakorlatiak. Engem a terminológia pl. nem azért érdekel, hogy új ismereteket fedezzek fel a jelölésrendszerek összefüggéseiről, hanem azért, hogy a szakszövegek hatékonyságát növelhessem meg. Ha például, a nyelvművelők egy alapdilemmáját vesszük, bizonyára nemes és szépséges pszicholingvisztikai feladat lenne azt felfedezni, milyen esetben lehet egy magyarítást elterjeszteni, vagy mi az oka annak, hogy a kutya ugat és a karaván halad (és minden izzadságos törekvésünk ellenére is fájl és nem állomány). Sokkal inkább az érdekel, hogy a fenében lehet egy dolgot elnevezni, annak reményében, hogy meg is jegyzik és mondatot is lehet vele csinálni.

 

Hamis az az elképzelés, hogy az axióma a tudományon kívül van. Az axiómával az a helyzet, hogy azt bizonyítás nélkül fogadják el, de rendszerek épülnek rá. De ez a tudomány. A tudományon kívüli szférák nem törődnek a bizonyítással, így az axiómát nem különböztetik meg a következtetéstől.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!