|
|
 |
Kis Ádám
2007-10-01 19:12:31
|
85
|
Vitánk lényegében egyrészt erősen terminológiai lett, ami egy ponton túl érdektelen, mert a névról szól, nem a lényegről.
A másik ütközőpont az lehet, hogy a teljesen elvont elméleti szinttől a kézelfogható gyakorlati szintig kontinuum húzódik, melynek megszakítása, osztása ugyancsak önkényes lehet.
Végső soron a tudomány definiciója a döntő, én ezt nyelvészektől tanultam, és a nyelvész felfogása szerint a tudomány célja a megismerés. Nem az eredmény minősít, hanem a szándék. Amit számítástudományi példának említesz, felfogható matematikának. Az "alkalmazott" jelző azért illik rá, mert a célkitűzés fókuszált. A fókuszálás bizonyára összefügg valamiféle gyakorlati céllal, de az eredmények tudományos szinten absztrahálhatók, és akkor már nem agronómia vagy medicíma, hanem biológia, nem computer science vagy algoritmuselmélet, hanem matematika.
A számítástechnika szóról folytatott vita azért nagyon meddő, mert ez a magyar kifejezés messze áll a nemzetközi gyakorlattól. Én a klasszikus definiciórendszerekre támaszkodom (ISO 2330 a szám vége nem biztos), ahol a definíciók összevetése adja ki az idéztem megfelelést.
Tempora mutantur - a szavak és a jelentések változnak. Ez a 90-es években még biztos, hogy így van. Csakhogy ma már a magyar számítástechnika szó is kiszorul a szabatos használatból. Az egyetemeken nincsenek számítástechnikai tanszékek, a foglalkozás nem számítástechnikus. Helyébe lépett az informatika, mi több, az alkalmazott informatika. A BME-n VIK van és nem VSZK. (A számítástechnikai szaküzlet konzervatív forma).
Az IT megint problematikus, mert nem tiszta, eléggé terhelt kifejezés. A könyvkiadási gyakorlaban pl. 3 szint jelenik meg, a fejlesztő (developer) - ez a legfelső, a felhasználó (user) - a legalsó, és az IT, amelyet jobb híján nem fordítunk (IT-szint, talán üzemeltető vagy rendszergazda).
Ami az automatic data processing-et illeti, az szabatos, jó kifejezés, de túl szofisztikált. Nem tudom, hogy érzik másutt, de az adat szót pl. Neumann sokkal elvontabb, általánosabb értgelemben használta, mint ahogy azt ma általában értik.
Ez a dolognak azonban csak az egyik oldala. Ha a számítástechnika megfelelőit keressük, hasonló angol kifejezést nem találunk. Az angol computer technics a magyar számítástechnika fogalomkörnek részhalmaza (jobbára a hardver), a német Rechentechnik viszont sokkal szélesebb jelentéskör (ebbe az evolut is belefér, NB- az ÉKSZ1 ezt a szélesebb értelmet használja). Az orosz вычислительная техника az angolhoz hasonlóan inkább hardver. Ha jól tudom, és a hivatkozott szabványban is ez van, franciául mindig is informatique volt, és talán lengyelül is informatyka. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-10-01 18:36:31
|
83
|
OK, most világosabb. Én csak azért kérdeztem újra rá, mert a fogalmakat szeretném tisztázni: most kiderült, hogy még mindig nem teljesen értjük egymás fogalmait. Ezek szerint amit Te "a tudomány alkalmazásának" tekintesz, az nem fedi teljesen azt, amit én "alkalmazott tudománynak" tekintek: részben azt, részben a technológiát és minden napi mérnöki tevékenységet is annak tartasz. Pontosabban most már értem, hogy elhanyagolog, vagy nem látod a tudomány alkalmazásának azt a részét, ami még teljesen a tudomány része (nem technológia), de már a gyakorlati haszon motiválja.
Én azt gondolom, az tudomány alkalmazásának is van vizsgáló, kutató, általánosító, modellező stb. része, csak ezt már nem pusztán a kíváncsiság, a megismerés vezérli, hanem a kitűzött gyakorlati cél. Lásd Computer Science: amikor bebizonyítja egy algoritmusról hogy O(n*log(n)) ideig tart, az azért komoly gyakorlati haszonnal jár, és a kutatást is ez a gyarkorlati haszon motiválta, nem a puszta kíváncsiság, mégsem technológia. Amikor egy gyógyszerről belátja, hogy a kontrollcsoportnál szignifikánsan jobbak alkalmazásával a túlélési adatok, az is vérremenően gyakorlati haszonnal jár, és a kutatás motivációja itt is a kézzelfogható haszon volt. Ezek számomra az alkalmazott tudomány példái (azt még nem tudom, a szociolingvisztika hogy jön ide, bár kaptam most rá egy érdekes véleményt más forrásból: a szociolingvisztikának valójában van egy kitűzött célja: a nyelvi diszkrimináció elleni harc. Érdekes.).
Világos, hogy aztán az alkalmazott tudománytól a gyakorlatiasság skáláján továbbhaladva már inkább a napi technológiai, és mérnöki tevékenység következik, de még azok is tudományosak, ha nem is pünkt tudományok.
Más: a számítástechnika angol jelentését onnan bátorkodom véleményezni, hogy ma is vegyes magyar-amerikai számítástechnikai cégnél dolgozom, 5 évet dolgoztam egy úgynevezett Borland nevű cégnél Amerikában, és kétségtelen hogy az IT nem tökéletesen fedi a számítástechnika fogalmát (pl. számítástechnikai szaküzlet van, IT specialty store nyilván nincs), de biztosan 34x közelebb áll hozzá, mint az "automatic data processing".
Számítástechnikai osztály (bár ma inkább itt is informatikai osztály), számítástechnikus szakember (automatic data processing specialist/expert???) |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2007-10-01 17:32:47
|
81
|
Nem tudom, honnan veszed a számítástechnika angol jelentését. A klasszikus értelmező szótárakban az idéztem jelentés szerepel.
Nem tudom, miért akarsz velem dolgokat újra leíratni, tedd meg a szíveedséget, és keresd meg, és olvasd el, amit korábban írtam.
Van azonban egy másik felosztási lehetőség, az elmélet és a gyakorlat. A tudomány az elmélettel foglalkozik, vizsgálja a jelenségeket, és általánosításokat próbál ebből készíteni (generalizál és absztrahál). A tudomány alkalmazása működő produktumokra irányul, ezek lehetnek tárgyak, állapotok, folyamatok. Ezt az utóbbit gondolom én a technológiának.
Ami a szociolingvisztikát inkább a szociológiához sorolnám, de azt hiszem, épp azért billen át a nyelvészet területére, mert a nyelvészet nagyobb hagyományú tudomány.. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|