|
|
 |
Kis Ádám
2007-10-01 15:26:15
|
77
|
A nyelvművelés sehol nem jelenik meg tudományként. Másképp fogalmazva, ilyen tudomány nincs.
Az alkalmazott nyelvészet főbb irányzatai a nyelvpolitika, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, kognitív nyelvészet, szövegnyelvészet, lexikológia, lexikográfia, kontrasztív nyelvészet, korpusznyelvészet.
Természetesen ebben a szféráéban is megjelennek tudományalkalmazások, pl. fordítástudomány, kommunikáció, nyelvoktatás, nyelvtechnológia.
Vannak metszett területek is, például a terminológia, a neveléstudomány.
A konferenciákon szoktak foglalkozni nyelvműveléssel, ez aznoban tudományos tekintetben olyan tényeket vizsgál, mint a szociolingvisztika, a lexikográfia és a szövegnyelvészet. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-10-01 14:51:14
|
73
|
Nem jó az orvosanalógia: az orvoslás szándékoltan beavatkozó (és emiatt kétséges a tudomány volt, ami nem jelent lefokozást), a nyelvtudomány viszont nem az
Szándékosan csúsztatod az analógiát, vagy tudatalatt használsz körkörös logikát?
A nyelvtudomány természetesen tiszta tudomány, persze, hogy nem beavatkozó, csak leíró. Nem is ez a kérdés, hanem hogy épülhet-e rá valami legitim nyelvművelés-szerű alkalmazott tudomány (mint ahogy az ember biológiájára az orvostudomány), ami mint alkalmazott tudomány (szerinted tudományos alkalmazás) persze voluntarista, beavatkozó, és az alaptudományból le nem vezethető gyakorlati célt tűz ki.
Vagy azt kell érteni a "nyelvtudomány viszont nem az" állításodon, hogy "a nyelvtudománynak nincsenek/nem lehetnek ilyen tudományos alkalmazásai"? Ez érvként ugyanis körkörös logika lenne, hiszen ez maga a kérdés, amit bizonyítani szeretnénk. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2007-10-01 12:38:33
|
71
|
No, pont erről van szó: az említett művek leíróak, nem előíróak. Kétségtelen, hogy leírják a normát, azonban nem írják elő. Nem fogsz bennük minősítést találni. Azzal foglalkoznak, ami van, és nem azzal, aminek lennie kellene.
Emellett nem is igazán érvényesülnek az oktatásban: nem tudok róla, hogy a magyar iskolákban tanítanák a magyar főnévragozás esetrendszerét. Nem is kell.
Nem jó az orvosanalógia: az orvoslás szándékoltan beavatkozó (és emiatt kétséges a tudomány volt, ami nem jelent lefokozást), a nyelvtudomány viszont nem az. A nyelvvel kapcsolatos beavatkozó tevékenység a nyelvoktatás. A nemzetközi tapasztalat azonban az, hogy az anyanyelvet nem kell oktatni, mint ahogy a kisgyereknek sem kell normál esetben növekedési hormont adni. Sok országban az anyanyelv leírását az idegennyelv-oktatás során tanítják, kontrasztív eszközkkel. Persze, meg lehet tanítani a nyelv fogalmait, és ezt anyanyelvi anyagon is lehet. De az anyanyelvét senki nem az iskolában tanulja. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|