Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2007-10-01 12:38:33 71

No, pont erről van szó: az említett művek leíróak, nem előíróak. Kétségtelen, hogy leírják a normát, azonban nem írják elő. Nem fogsz bennük minősítést találni. Azzal foglalkoznak, ami van, és nem azzal, aminek lennie kellene.

 

Emellett nem is igazán érvényesülnek az oktatásban: nem tudok róla, hogy a magyar iskolákban tanítanák a magyar főnévragozás esetrendszerét. Nem is kell.

 

Nem jó az orvosanalógia: az orvoslás szándékoltan beavatkozó (és emiatt kétséges a tudomány volt, ami nem jelent lefokozást), a nyelvtudomány viszont nem az. A nyelvvel kapcsolatos beavatkozó tevékenység a nyelvoktatás. A nemzetközi tapasztalat azonban az, hogy az anyanyelvet nem kell oktatni, mint ahogy a kisgyereknek sem kell normál esetben növekedési hormont adni. Sok országban az anyanyelv leírását az idegennyelv-oktatás során tanítják, kontrasztív eszközkkel. Persze, meg lehet tanítani a nyelv fogalmait, és ezt anyanyelvi anyagon is lehet. De az anyanyelvét senki nem az iskolában tanulja.

A hozzászólás:
gligeti Creative Commons License 2007-10-01 12:27:28 69

A 2b-ben felsorolt tudományos munkáknak semmi közük a nyelvműveléshez

Nem is ezt mondtam, mert nem is ez volt a kérdés, hanem hogy a normához van közük.

 Még akkor is, ha esetleg (nem tudom) a szerzőknek ez nem volt szándéka, ezek erősen meghatározzák ezt a de facto normát. (erre is tudok szép analógiákat hozni más tudományokból: orvosi szakmai protokollok sem úgy születtek, hogy na most aztán írunk egy protokollt, amit minden egyetemi kórház majd jól átvesz mint normát, hanem egy konkrét belső kialakult procedurát akartak kodifikálni)'

 Méghogy én vagyok motiváció-orientált :-))

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-10-01 11:41:55 62

Azt én nem mondtam, hogy nincs magyar nyelvi nyomda. Azt állítottam és állítom továbbra is, hogy nincs lerögzített norma, leszámítva a helyesírást. Az idézted nyelvtanok leíró jellegűek, semmiképp nem normatívak. E tekintetben a számosságuk is szignifikáns - ha ezek normatív művek lennének, akkor több norma lenne.

A magyar nyelvi norma és a nyelvművelők tevékenysége közötti összefüggés nem világos, nincs kimutatva, és azért is vitatható, mert a nyelvművelők között elég éles különbségek vannak. Például, Nádasdy és Kálmán László is nyelvművel. Nem világos a nyelvújítás szerepe sem a nyelvi norma tekintetében, ugyanis a szókincs, a lexikai állomány normativitása a legkevésbé időtálló. Vedd számításban, milyen volt a nyelvújítás "fogantatási aránya" (30%?). Ez eléggé alátámasztja a voluntarista törekvések tudományosságával kapcsolatos kétségeket.

A 2b-ben felsorolt tudományos munkáknak semmi közük a nyelvműveléshez, nem is olvashatók könnyen. A tanár tanítsa a tankönyvet (erről Kálmánnak meglehetősen kialakult nézetei vannak), azonban a tankönyv nem tudományos mű.

 

Azt mondanám, a vita folytatása előtt olvasd el Nádasdy válaszát, lassan talán már fent lesz a neten.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!