Ha a tudomány meghatározásánál akarjuk kezdeni, az nagyon messzire vezetne. Az, amit az Értelmező ír, hát az részben elég érdekes és vitatható. Szerintem a tudomány leginkább a világ megismerésének egy adott módszertant követő módja. De a tudománynak van olyan értelmezése is, amit a Wiki ír (tudományos az, amit konszenzusosan tudományosnak tekintünk, ez kicsit posztmodern, anything goes szagú.) Az Értelmezőben az igazolás igen rossz szó (javaslom Karl Popper tanulmányozását arra nézve, hogy a tudomány miért nem igazol semmit, csak elfogad elvben falszifikálható hipotéziseket amíg nem talál cáfolatot) -- de ettől eltekintve ez most nem ontopik, és messzire is vezetne.
Nézzük hát, hogy szerinted mi az alkalmazott tudomány. Írod: az emberi lét gyakorlati céljainak elérését kívánja segíteni megfelelő ismeretek és összefüggések feltárásával
Ez nem különbözik sokban az általam is idézett Feibleman definíciótól. Gyakorlatilag ugyanannak egy változatát idézed. Kérdés: Mik hát az emberi lét gyakorlati céljai? A magasabb termésátlag? a hosszabb emberi élet? a jobb életminőség? A nyelv sajátosságainak megőrzése? Egységes írott vagy beszélt nyelv létrehozása?
Melyik igen, és melyik nem, és miért?
Tárgya-e a tudománynak eldönteni, hogy mik ilyen gyakorlati célok, és mik nem?
Nos, azt hiszem mindannyian azt mondjuk, hogy nem tárgya. Salamon is ezt mondja (és abban igaza is van, hogy a filozófiának már lehet tárgya, pl. hogy az élet mindenáron való megvédése, vagy inkább az emberi élet minősége a cél) -- és bizonyos fokig Nádasdy is épp ezt mondja -- legalábbis azt, hogy mi kívánatos, és mi nem, az nem tárgya a tiszta tudománynak. Csakhogy ez alapján egy hibás logikai megfordítással Nádasdy, és Te is azt állítjátok, hogy akkor ami minősít, az tudománytalan, és nekem ezzel van a fő bajom. Mert hiszen az alkalmazott tudomány elismer egy célt (jelesül az emberi lét valamely gyakorlati célját, a Te definíciódnál maradva) -- amit nem a leíró tudományból vezet le, hanem mintegy axiomatikusan elismer, mint adott emberi célt -- és ennek a célnak a kitűzésével mindjárt kap egy zsinórmértéket, ami a jelenségeket méri, hogy jók-e, vagy rosszak. Ennek alapján minősíti a jelenségeket. A 95 évig élő ember jobb, mint a 45 évig élő, mindjárt lesznek jó és rossz baktériumok, az agronómusnak káros és hasznos állatok, a környezetvédőnek rossz jelenség, ha a havasi nünüke kipusztul, jó, ha szaporodik.
Egy orvostól [agronómustól] ha megkérdezed, hogy miért is jó, hogy meggyógyítja a betegeket [növeli a termésátlagot], akkor azt fogja mondani, hogy ez magától értetődő, vagy hogy mert az emberek ezt várják el tőlem, és nem fog arról hablatyolni, hogy ez következménye volna az alaptudománynak. A konkrét nyelvművelőkkel nem az a baj, hogy minősítenek, hanem hogy az a gyakorlati cél, amire alapozzák az alkalmazott tudományukat, az ma, így, ebben a formában nem létezik, mint társadalmi igény. (létezik persze, mint egy szűk elit célja a felsőbbrendűségének önigazolására, ezért is szeretem inkább a társadalmi igényt az emberi cél helyett a definícióban)
<mellékág>
A nyelvtudománynak olyan alkalmazott tudománya lehet (a legközelebbi példát hozom), mint a társasnyelvészet vagy szociolingvisztika. Ez a tudományág arról szerez és rendszerez ismereteket, hogy az emberi társadalom legkülönbözőbb tagolódásának milyen vetületei vannak a nyelvhasználatban.
ezek nekem nem tűnnek alkalmazott tudománynak. Milyen gyakorlati emberi cél elérését kívánják is ezek megvalósítani? Inkább egy-egy még specifikusabb szaktudománynak tűnnek. Úgy szokták mondani, hogy a tiszta (leíró, megismerő) tudomány egyetlen célja a megismerés maga; az alkalmazott tudománynak valami gyakorlati célja van. Ezek teljesen tiszta tudománynak tűnnek. A jelen vita szempontjából nincs nagy jelentősége, de ha már az alkalmazott tudomány definíciójában gyakorlatilag egyetértünk, ezt azért jó tisztázni. A nyelvoktatást már olyan alkalmazott tudománynak látom (most nem a nyelvtanár napi tevékenységére, hanem a nyelvoktatás módszertanának kidolgozóira gondolok), ami részben a pedagógia, így közvetve a pszichológia, valamint a nyelvtudomány (hiszen pl. vastagon használja az adott nyelv nyelvtanának rendszerezését) eredményeire épít.
</mellékág>
|