Kedves qligeti!
Szerintem a tudomány meghatározásával kellene kezdeni. Néztem a Wikipedia meghatározásait, ez (1)a tudományos kutatást, (2)a tudományos kutatást végző emberek csoportját és (3) a tudományos kutatás eredményét tekinti tudománynak.
Az a benyomásom, hogy ez valami rossz fordítás eredménye.
Szerintem az ÉKSz2 meghatározása közelebb áll az elfogadott jelentéshez:
1. A természet, a társadalom és a gondolkodás összefüggéseiről szerzett igazolható, ill. annak tekintett ismeretek rendszere. | Gyakorlati ismeretek összessége.
2. biz Az egyéni ismerete összessége.
Az 1. második felét és 2.-t hanyagoljuk el, mint témaidegent.
Az előző meghatározás valami miatt ismertnek veszi a tudományos jelzőt, és emiatt öndefiníciónak tűnik. Az utóbbiban ez megvan, viszont hiányzik a tudomány mint tevékenységfajta.
Van egy ilyen lehetséges szintézis:
A tudomány nem más, mint ismeretek szerzése és a természet, a társadalom és a gondolkodás összefüggéseiről, ezek rendszerezése és igazolása.
Ez a tevékenység két részre oszlik, az általános összefüggéseket vizsgáló alaptudományok köre (klasszikusan ide sorolhatjuk a matematikát, a fizikát, a kémiát és a filozófiát).
A másik részt a szaktudományok képezik, amelyek a világ jelenségeinek differenciálódása mentén speciális ismeretek feltárására törekednek, és módszereiket az alaptudományoktól veszik. Ezeket nem sorolnám, mert sok van belőlük, elég az egyetemek elnevezéseit tanulmányozni.
A szaktudományok kutatása, illetve az általuk nyert ismerethalmaz is képvisel bizonyos dichotómiát. A szaktudományoknak is van alaptudományos része, amelyik az ismereteknek azt a részét szolgáltatja, amely az alaptudományos megállapítások igazolására alkalmas, és van egy olyan része, amely az emberi lét gyakorlati céljainak elérését kívánja segíteni megfelelő ismeretek és összefüggések feltárásával. Ezek lennének az alkalmazott tudományok.
A fenti konstrukcióban szükséges az emberi tevékenység céljait és az ezek elérését szolgáló ismeretszerzést és ismerethalmazt megkülönböztetni. Úgy gondolom, ez a különbség az alkalmazott tudomány és a tudomány alkalmazása között.
Ha ebben a tekintetben vizsgáljuk a nyelvművelést, nehéz belátni annak tudomány voltát. A termodinamika tudományos dolog, a robbanómotor nem.
A nyelvtudománynak olyan alkalmazott tudománya lehet (a legközelebbi példát hozom), mint a társasnyelvészet vagy szociolingvisztika. Ez a tudományág arról szerez és rendszerez ismereteket, hogy az emberi társadalom legkülönbözőbb tagolódásának milyen vetületei vannak a nyelvhasználatban.
Csak egy példa:
suksük - ez gyakorlatban tapasztalható nyelvhaszálati forma. Van egy embercsoport, akinek ez a dialektusához tartozik. Ebben az ezetben a nyelvjáráskutatás tárgya. Más embereknek nem tartozik a dialektusához. Ha ilyen nincs, akkor valamilyen lelki indítékot kellene feltárni. Ez a pszicholingvisztika tudományának tárgya lenne.
A nyelvművelés ezzel szemben a jelenséget tekinti csoportalkotó ismérvnek. Szerintem ez tudományon kívüli módszer. Mivel ő művelés, ezért eleve minősíti is a jelenséget (ezúttal stigmatizálja), ami egyenesen tudományellenes módszer. (Ugyanez a helyzet azzal is, amikor TGM azt mondja, hogy már csak Erdélyben beszélnek helyesen magyarul - ő egy csoportnyelvet aőpologizál tudománytalanul). |