Úgy látszik, az alapkérdés a tudomány értelmezésével van, amely Nádasdy szerint alapvetően megismerő, leíró. Nincs más célja, csak a megismerés. Azaz keveredik az alkalmazott tudomány és a tudomány alkalmazása fogalomkettős.
Abszolút egyetértünk eddig. Ez a keveredés a problémám.
viszont felhasználja a biológia tudományának érveit, eredményeit, módszereit.
Na, ezt hívják úgy, hogy alkalmazott tudomány, ahogy pl. az orvostudomány is alkalmazott tudomány. Tudod Agrártudományi Egyetem. Ezen a skálán persze lehet továbbmenni, és akkor olyanokat találunk, hogy technológia (ahol a trial-error jellegű megismerés, a tapasztalat egyre nagyobb szerepet kap), stb.
Nyitott vagyok a kurrensen elfogadott tudományfilozófiai kategóriák átrajzolására, csak nem tudom, hogy örülnénk-e, ha az ökológiát, az agrártudományt, az orostudományt lefokoznánk. Ha pedig nem, akkor adjál más definíciót, ami működik. Én is kicsit más definíciót szeretek, noha a Feibleman-féle a legelfogadottabb: én azt mondom, alkalmazott tudomány felvesz egy axiomatikus, csak társadalmi igényből levezethető célt. Persze ennek következménye az, hogy ez egy dinamikus dolog, de ez tapasztalat szerint tényleg így is van: az orvostudomány az élet puszta meghosszabbítása helyett ma már inkább az életminőséget tekinti célnak, így polgárjogot nyer, és orvoslásnak tekinthető a plasztikai műtét, vagy ez alapozza meg azt, hogy az eutanáziá kérdéséről már érdemben lehet beszélni.
Ettől még Nádasdynak igaza van, amikor szapul: a nyelvművelők vitorlájából kifogyott a társadalmi igény hátszele (brrr), és ezért próbálják a "célt" másképp legitimálni, méghozzá valahogy az alaptudományból levezetni. És ez tényleg tudománytalan. |