|
|
 |
Kis Ádám
2007-09-28 15:51:33
|
18
|
Az orvostudomány a biológiának az emberrel, illetve az ember állapotával foglalkozó szelete.
Az agrártudomány a biológiának ...
Az Orvostudományi Egyetem, Agrártudományi Egyetem újabb kori jelenség, régebben az egyetem a klasszikus tudományoké volt. A Szovjetunióban az ilyen oktatásim intézményeket Főiskolának (Институт), nevezték, újabban megjelent ebben a használatban is az egyetem (Медицинский Университет), de megfigyelhetjük, hogy ebben az elnevezésben sincs benne a tudomány. Ez nem jelenti azt, hogy tudománytalanok lennének, azonban a tudományos jellegük változatlanul leíró marad. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-09-28 14:44:48
|
17
|
Úgy látszik, az alapkérdés a tudomány értelmezésével van, amely Nádasdy szerint alapvetően megismerő, leíró. Nincs más célja, csak a megismerés. Azaz keveredik az alkalmazott tudomány és a tudomány alkalmazása fogalomkettős.
Abszolút egyetértünk eddig. Ez a keveredés a problémám.
viszont felhasználja a biológia tudományának érveit, eredményeit, módszereit.
Na, ezt hívják úgy, hogy alkalmazott tudomány, ahogy pl. az orvostudomány is alkalmazott tudomány. Tudod Agrártudományi Egyetem. Ezen a skálán persze lehet továbbmenni, és akkor olyanokat találunk, hogy technológia (ahol a trial-error jellegű megismerés, a tapasztalat egyre nagyobb szerepet kap), stb.
Nyitott vagyok a kurrensen elfogadott tudományfilozófiai kategóriák átrajzolására, csak nem tudom, hogy örülnénk-e, ha az ökológiát, az agrártudományt, az orostudományt lefokoznánk. Ha pedig nem, akkor adjál más definíciót, ami működik. Én is kicsit más definíciót szeretek, noha a Feibleman-féle a legelfogadottabb: én azt mondom, alkalmazott tudomány felvesz egy axiomatikus, csak társadalmi igényből levezethető célt. Persze ennek következménye az, hogy ez egy dinamikus dolog, de ez tapasztalat szerint tényleg így is van: az orvostudomány az élet puszta meghosszabbítása helyett ma már inkább az életminőséget tekinti célnak, így polgárjogot nyer, és orvoslásnak tekinthető a plasztikai műtét, vagy ez alapozza meg azt, hogy az eutanáziá kérdéséről már érdemben lehet beszélni.
Ettől még Nádasdynak igaza van, amikor szapul: a nyelvművelők vitorlájából kifogyott a társadalmi igény hátszele (brrr), és ezért próbálják a "célt" másképp legitimálni, méghozzá valahogy az alaptudományból levezetni. És ez tényleg tudománytalan. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2007-09-28 13:17:55
|
12
|
Tisztelettel javaslom, olvasd el Nádasdy cikkét az eheti MANCS-ban. Részletesen foglalkozik az érveiddel.
Amúgy én onnan kezdceném veled a vitát, hogy a nyelvművelés nem tudomány. A nyelvművelés valamilyen kulturális-pedagógiai tevékenység. Ha ebből indulsz ki, nincs szükség arra a visszkanyarra, amely a hozzászólásodban van. Amúgy Fiebelman definíciója sem igazán tetszik, mert túlzottan aktivista.
Úgy látszik, az alapkérdés a tudomány értelmezésével van, amely Nádasdy szerint alapvetően megismerő, leíró. Nincs más célja, csak a megismerés. Azaz keveredik az alkalmazott tudomány és a tudomány alkalmazása fogalomkettős. A tudomány vizsgálja a normát, de nem hozza. Egyébként ezt ragogóan megérveled, amikor írod: "Az agronómus és a környezetvédő céljai gyakran szögesen ellentétesek." Valóban. De sem az agronómus, sem a környezetvédő nem tudós, nem folytat tudományos tevékenységet, viszont felhasználja a biológia tudományának érveit, eredményeit, módszereit. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|