|
|
 |
Törölt nick
 2007-08-31 16:10:22
|
199
|
A kiátkozottakat bárki büntetlenül megölhette
Ez így ebben a formában nem igaz. A kiátkozottak nem vehettek fel szentségeket. Ennyi és nem több. Ez nem proscribtio volt, hanem interdiktum.
1 éven belül el kellett indítani a vizsgálatot, különben őket is kiátkozták.
Vagy nem. Ez mindig attól függött, ki is az a potentát:)
Hogy kötelezhet egy pápa világi személyeket egy bíróságban való résztvételre, ha nincs hatalma?
A pápa nem kötelezett személy szerint senkit. Aki akart, ment, aki nem, nem.
Akkor egy példa:
1300-as évek eleje. A német császár elindul Itáliába, birtokba venni a jogilag a birodalomhoz tartozó észak-itáliai városokat. A pápa még azelőtt figyelmezteti, hogy elérné Itáliát, hogy ne jöjjön, különben kiátkozza. A császár mégis jön, valahol Milánó környékén éri a hír, hogy interdictum alá helyezték. A császárral érkező német főpapok egyházjogi véleménye szerint a pápának ehhez nem volt joga, így a pápát kiátkozzák, leteszik, és ellenpápát választanak.
Akkor ebben a példában írd le nekem, hogy hol "az" egyház világi hatalma. Az avignoni, francia királytól függő pápa, a római, hatalom nélküli pápa, vagy a német császártól függő milánói pápa kezében? Hol van itt egyáltalán "az egyház"?
Egyébként az interdiktumra az esetek nagy részében magas ívben tojtak a magas rangú személyek. A német császárok legalább fele volt kiátkozva, frigyes még keresztes hadjáratot is vezett interdictum alatt. magyarország is volt kiátkozva, mégsem érdekelt senkit sem. |
|
A hozzászólás:
 |
Vajk
 2007-08-31 09:02:03
|
197
|
igen, egyházi intézkedés, de pont arról van szó, hogy az egyházon belüli intézkedések miként hatottak a világi dolgokra. Lehet az előbb rosszul fogalmaztam, a avilági potentátokra értettem azt, hogy 1 éven belül el kellett indítani a vizsgálatot, különben őket is kiátkozták. A kiátkozottakat bárki büntetlenül megölhette Hogy lehet ez, ha nem úgy, hogy nagyobb ereje volt az egy házi rendeleteknek, mint a világi jognak?
Nyilván volt érdeke is a világi hatóságoknak, na de miféle érdek lehetett nem össze veszni az egyházzal? Nyilván a hatalmasabbtól való tartás érdeke. IX Gergely pedig korlátlan hatalommal ruházta fel az inkvizitorokat europa egyes részein(Dél Franciaország pl)
Egy másik pápa kötelezte az egyházmegyéket, hogy inkv bíróságokat állítsanak fel, melynek tagjai világi személyek is voltak. Hogy kötelezhet egy pápa világi személyeket egy bíróságban való résztvételre, ha nincs hatalma?
|
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2007-08-31 08:09:32
|
194
|
De megemlíthetjük az inkvizíciót is, mint az egyház hatalmi megjelenülését.
Azt tudtad, hogy akit eretneknek nyilvánítottak azt átadták avilági hatóságoknak?
Szerinted milyen alapon, ha nem volt hatalma az egyháznak? Miképpen kötelezhette a világi hatóságokat, hogy egyáltalán foglalkozzanak az üggyel?
Nem kötelezte az egyház a világi hatóságokat semmire. A világi hatóságok jól felfogott saját érdeke volt, hogy fellépjen az eretnekek ellen.
Egyébként az inkvizíció - legalábbis a középkori változata - éppen azt mutatja, hogy egy egyháznak mint intézménynek nem volt világi hatalma. Hiszen az eretnekek elitélését vagy felmentését a világi hatóságokra bízta. Rengeteg példa van arra, hogy az inkvizíciós eljárást követően a viéági hatóság elengedte az egyház által eretneknek nyilvánított embert, ha az megbánta bűneit.
Vagy azt tudtad, hogy világi hatalmasságokat is kötelezték az eretnekek elleni fellépésre vagy ha mégsem tették egy éven belül, akkor interdiktummal súlytották A VILÁGI HATÓSÁGOKAT?
Hogy lehet ez, ha nem volt hatalma az egyháznak?
Interdiktummal nem világi hatóságot, hanem személyeket vagy ritkább esetben államokat súlytottak, nem intézményeket. Egyébként az interdiktum mélységesen nem érdekelt senkit, ha az illető elég magas rangú volt, és volt hatalma...
Az interdiktum ráadásul pusztán egyházi intézkedés. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
