Keresés

Részletes keresés

puchcobra Creative Commons License 2007-09-28 10:09:07 180

Szia Csibe 99!

Valóban minden erőre szükség van elviselni a helyzetet. Én a mai napig nem tudtam megbékélni azzal, hogy nyomorék lettem. Hogy az autó, amivel napi 100 km-t tettem meg, csak áll az udvaron.  Hogy a motor amire 5 évig alkudoztam, és kb. 1 év alatt leheltem életet bele, csak vár némán. Nem az értékük miatt idegesít, hiszen mindegyik elég idős már. Az  autó 21, a motor 23. És még várna rám egy félig-kész 52 éves darab. De sajnos a kezem nem azt akarja csinálmi amit az agyam diktálna neki. Szörnyű ez az érzés, amikor azt érzi az emer, hogy csak terhére van mindenkinek. Pedig nincs így, csak néha jön az a bizonyos "úgyis mindjárt elpatkolok"hangulat.Aztán valahonnan  újra erőt vesz az ember, és folytatja a napi küzdelemet..........

A hozzászólás:
csibe99 Creative Commons License 2007-08-22 14:22:57 174

Szia puchcobra,

anyukámnak is glioblastomája van 2év fél éve. Hasonlókat szed/szedett mint te. Túl van már minden lehetséges kezelésen...még a nem lehetségesen is. Kemény dolog ez, és csak úgy lehet csinálni hogy az ember minden erejével küzd. Még másokéval is. Hidd el, én tudom!

Kitartást kívánok neked.

Csibe

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!