|
|
|
|
 |
Lájszló
2007-08-21 17:31:54
|
910
|
> Én laikusként azt neveztem nazalitásnak, hogy egyes személyek egyes hangokat orrhangon mondanak ki.
Az a baj, hogy ezzel nem definiáltál semmit, csak egy szóra mondtál egy másik szót.
Kéne valami mérhető, hogy mitől nazális a nazális. Percepciós (spektrális) irányból nem könnyű megfogalmazni, inkább artikulációs szempontból szokták.
Most fellapoztam Gósyt (fonetika, a beszéd tudománya), és máris cáfoltam korábbi hibás nézetemet, hogy bináris lenne a dolog: "A nazális és orális beszédhangok elkülönítésében a lágy szájpadnak van meghatározó szerepe. [...] Az orrüregen át távozó levegővel képezzük a nazális vagy orrhangú beszédhangokat. [...] A lágy szájpad mozgásainak az orrhang és az orrüregi rezonancia kialakításában van szerepe. Ha nem tökéletes a zárás, akkor nyílt orrhangzós beszéd jön létre."
Remélem, hogy ezzel segítek nektek jobban megfogalmazni, mit értetek azon, hogy egyik indán orrhangúbb mint a másik indián. Mondjuk írjátok le, hogy hogy áll olyankor a lágy szájpadjuk, vagy ilyesmi :) |
|
A hozzászólás:
 |
Galgadio
2007-08-21 16:21:46
|
904
|
Hát erre végképp nem tudok mit mondani, mert nem értek hozzá.
Én laikusként azt neveztem nazalitásnak, hogy egyes személyek egyes hangokat orrhangon mondanak ki. Egyes nyelvek (pl. portugál vagy éppen lakota) esetében szinte minden beszélő.
Úgy látszik, hogy az én hétköznapi tapasztalataim nem kompatibilisek az idevágó nyelvészeti szakkifejezésekkel. |
|
Előzmény:
 |
Lájszló
2007-08-21 13:26:48
|
901
|
Én eddig - nyilván naivan - azt gondoltam, hogy a nyelcsap vagy zár vagy nem, így a nazalitás "bináris" tulajdonság. Ezért kíváncsian hallgatom a nazalitás mértékéről folyó eszmecserét.
(Amúgy nem lehet, hogy igazából nem a nazalitás fokáról, hanem mennyiségéről van itten szó?) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|