Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2007-08-16 03:41:11 1213
„Ehhez az Új magyar tájszótárhoz hol lehet hozzáférni?”
Antikváriumokban, könyvtárakban. Igen nagy példányszámban jött ki (főleg az eleje), úgyhogy könnyen belebotlik az ember. (Viszont az Sz–Zs tartományt feldolgozó ötödik kötetet ne keresd, ugyanis nem jelent még meg.)

„Elgondolkodtatott, hogy miért irtad ezt... ”
Mert tanácstalan voltam a kérdésed értelmezésében.

„Nem vagyok nyelvész”
Ehhez képest sikerült belenyúlnod az egyik legnehezebben használható, legnagyobb szaktudást igénylő szótárba. Amit ajánlanék: ennek a magyar nyelvű előzménye, A magyar szókészlet finnugor elemei (MSzFgrE.), illetve az UEW.-vel párhuzamosan megjelent magyar etimológiai szótár, az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.). Ezek vannak ugyanis egylépésnyi távolságra az UEW.-től. Magam nyelvész vagyok, ráadásul szótárcsináló, de még én is óvatosan és különös koncentrációval közelítek az amúgy kiváló UEW.-hez. A magyar szavakat (nem csak töveket), rendes német jelentésükkel inkább a mutatóból nézd vissza, mert a szócikkek belsejéből könnyebb félreérteni őket, mint megérteni.

„A szavakkal az a gondom, hogy mivel nem ismertem fel őket, a német szótár segitségével próbáltam meg rájönni, hogy melyik szavak lehetnek ezek, de igy sem sikerült.”
Nyilván, hiszen olyan szavak ezek, amelyeket nem ismersz (ne aggódj, nem csak te nem ismered őket).

Az indít tövének jurák megfelelője a TESz. és az MSzFgrE. szerint jàmtā (az à-n van még egy pont is), az EWUng. és az UEW. szerint jām-. A kettő között (tippem szerint) annyi a különbség, hogy egyrészt nem azonos hangjelölést használtak (a régebbi fonetikusabb, az újabb fonematikusabb lejegyzés), másrészt a régebbi források valamilyen szóalakot írtak le, az újabbak csak a tövet (mutatja ezt a kötőjel is). Szóval nem nagy az a különbség, de ugyanekkorának látszó különbség lehetne akár nagy is.

Tanácsok tehát összefoglalva: UEW.-használatban a mutató legyen a barátod, és használd párhuzamosan az EWUng.-gal, illetve az MSzFgrE.-vel, legkevésbé a TESz.-szel. Amúgy is kerüld a TESz.-t, ha teheted (nem mindig lehet megtenni, mert többet tud, mint az EWUng., csak elavultabban, ráadásul azért mégiscsak magyarul van).
A hozzászólás:
nannaa Creative Commons License 2007-08-15 12:29:32 1210

Ehhez az Új magyar tájszótárhoz hol lehet hozzáférni? Esetleg a neten is?  

 

"Nem hiszel az UEW.-nek, vagy mi a gond? Elvégre az UEW. megmondja a jelentéseket, azt furcsállod, hogy vannak olyan nyelvjárási szavak, amelyek a köznyelvben nem használatosak? Hát vannak. Ezeket mutatják be a tájszótárak."

 

Ez egy érdekes reakció. Elgondolkodtatott, hogy miért irtad ezt... 

 

De hogy tisztázzam:

 

Nem vagyok nyelvész, de nagyon érdekel a dolog, és ezért egy ideje azzal foglalkozom, hogy megértsem, miről is szól. A szavakkal az a gondom, hogy mivel nem ismertem fel őket, a német szótár segitségével próbáltam meg rájönni, hogy melyik szavak lehetnek ezek, de igy sem sikerült. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy ezek között vannak tájszavak, ahogy olyanok is bizonyosan vannak benne, amelyek ma már nincsenek használatban. A gond nem itt van - illetve itt is, mivel nem vagyok olyan helyzetben, hogy ezeket a szavakat könnyűszerrel ki tudjam keresni valahonnan. A gondom főleg valahol ott kezdődik, hogy a szavak töve van felsorolva. Mint mondjuk az in:

 

gehen (aminek a szótár szerint a jelentései: megy, elmegy, jár, működik, gyalogol) magyar in, wogul jam-, jur. jam. 

 

Eltartott egy kis ideig, mig eszembe jutott, hogy van olyan in tövű szavunk, ami a szótár által hozott szavak jelentésével kapcsolatban állhat - az inal. Akkor viszont jött a gond, hogy szerintem az inal az ín szóból lehet képezve. Megnéztem a Tesz-ben, és valóban az inal - ném:rennen, származékszó az ín szóból. Viszont emliti, hogy az indit szóval való rokonitása hibás. Ezért elgondolkodtam,lehet, hogy ez az UEW által emlitett in talán az indit lesz? Megnéztem ezt is, szintén ősi örökség az uráli korból. Csak amig az UEW az in megfelelésre a jur. jam szót hozza, addig az inditnál a Tesz a jur. járntä szót hozza. És akkor most megint elakadtam, mert ezek szerint ez sem az lesz(?).

 

Ezért irtam ide, hátha Ti tudtok segiteni nekem ezeknek a szavaknak a beazonositásában. :-) 

Előzmény:
rumci Creative Commons License 2007-08-13 00:00:06 1208
Nagy feladatot adtál. A jelentéseket a mutatóból javítottam.

csir - Dippeleisen - köldökvas
Az Új magyar tájszótárban a csir hatszoros, a csír kétszeres homonima (e szótár mindent adatol, tehát kitalált jelentések nem lehetségesek, az adatolástól én most eltekintek, minthogy könnyen hozzáférhető forrásról van szó). Szóval sok mindent jelenthet.
csir1 1. az a lé, melyben a puliszkát megfőzték 2. korpából és zsírból készített fonálkenőcs 3. fonáláztatáshoz haszn., meleg, lúgos víz
csir2 1. <gerendán> az összeillesztéshez szükséges csap 2. <kasza része> | <sarló része> 3. nyakszirt 4. kisfiú himvesszője
csir3 kendő végébe, a csíkon kívülre szőtt üveggyöngyös fonal
csir4 <pénzdobáló játékban a pénzre vonatkoztatva:> írás
csir5 1. <csirke terelésére> 2. csir ide, csur oda: szaladj ide, szaladj oda
csir6 1. aranka 2. perje 3. tarack
csír1 gabonaszem, krumpli, hagyma stb. csírája, hajtása
csír2 olajmécsesben bélként haszn. viaszos ruha

csög - Holzklotz - fatuskó (átv is)
Itt is az ÚMTsz.-t idézem.
csög1 1. <fonálon, fában> csomó 2. bütyök a kézen | ütéstől keletkezett daganat a fejen
csög2 kicsi, fejlődésben, növésben elmaradt
csög3 csögbe van: ék alakú <földterület>
csög4 olyan <ember>, aki elhagyja magát
csög5 l. csök1
csög6 l. csök3

Szóval ugyanígy lehetne folytatni a sort a többinél is, de nem igazán értem, mire jó ez. Nem hiszel az UEW.-nek, vagy mi a gond? Elvégre az UEW. megmondja a jelentéseket, azt furcsállod, hogy vannak olyan nyelvjárási szavak, amelyek a köznyelvben nem használatosak? Hát vannak. Ezeket mutatják be a tájszótárak.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!