Keresés

Kara,

Nem beszéltük meg, csak szépen elhalt a vita, mert nagyjából elunta mindkét fél... :o)

A példák lényege továbbra is az, hogy a szuverén és független lengyel királyság kapcsán te romantikázol egy nem létező magyar birodalomról az Anjouk korában és ahogy elnézem nem igazán vagy nyitott arra, amit mások mondanak.

Akárhogy csűrőd-csavarod, a lengyelországi magyar szupremácia nem áll össze. Kizárólagosan arról lehet beszélni, hogy az Anjouknak választani kellett, hol "székeljenek", ennek megfelelően egy, a Magyar Királyságra erősen támaszkodó Anjou-birodalomról tudsz beszélni, amelyben a Magyar Királyság semmilyen szupremáciát nem szerzett Lengyelország felett. De te konzekvensen egybe mosod a dinasztikus politikát és a modern szóval "nemzeti" politikának nevezhető valamit.

Carolus!

Ezt már megbeszéltük. I. (V.) Károly szerinted burgund fegyverekkel tartotta fenn Spanyolországban a hatalmát? Bármennyire megnőtt is Burgundia hatalma és viszonylagos különállása a Szt. Római Birodalmon belül (Jó Fülöp, Merész Károly, Habsburg Miksa, a női stadhouderek), azért te is tudod, hogy az egyesült Ibériával szemben nemigen rúghatott labdába. Azt aláírom, az észak-németalföldiek jól védekeztek ellenük 1579-ben...

Az ország 3 részre szakadása utáni időt meg minek hozod fel példának? Ferdinánd nem volt olyan katonai helyzetben, hogy itt a párthívei nélkül túlzottan dirigálhatott volna (emlékezzél, hogy még az 1530. évi ostrom sem sikerült, nemhogy a többi Szapolyai-féle terület megszerzése).

Nagy Lajost viszont Gnieznóban is meg akarták koronázni a lengyelek -- a magyar katonaság jelenlétében.

Kara, konok egy ember vagy azt látom.

A te elved alapján:

I. Ferdinánd osztrák főherceg, majd cseh és magyar király által irányított konglomerátumot kasztíliai és nem Habsburg birodalomnak kellene hívni, mert az uralkodót körül vevő személyek közül a legjelentősebb pozíciókban ülők közül nagyon sokan spanyolok voltak. Pl. Ortenburg grófja, a legjelentősebb kegyenc, meglepő módon Salamanca néven született. Hans von Hoyos meglepő módon Juan de Hoyos volt stb.

I. Károly spanyol király uralkodásának első 10-15 évét burgund birodalomnak kellene hívni, és nem Habsburgnak, mert  pl. Aragónia majd Kasztília főinkvizitora, később Kasztília és Aragónia régense (!) nem más volt, mint Adrian Florensz Boeyens, azaz Utrechti Adorján, a későbbi VI. Adorján pápa. Az államtanácsban olyan személyek ültek, mint Nassaui Henrik és más németalföldi nemesek. Toledo érseke (a spanyol egyház feje!) 1517 és 1521 között sem igazán echte spanyol: Monsieur de Chievres, azaz William de Croy.

Olyan kategóriát akarsz rákényszeríteni egy korszakra, ami inkább a nemzeti háj kenegetése és romantikázás, mint a valós helyzet bemutatása.

Néha érdemes lenne realista énedet elővenned.