Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
NevemTeve Creative Commons License 2007-08-06 21:29:56 133
> Aztán csak úgy bedobva a témát: mi az, hogy névszói állítmány? A magyarban van ilyen, - és hol még? A német, az olasz - szerény ismereteim szerint - ilyet nem ismer, hisz náluk mindig kell igei résznek is szerepelnie.

Ahogy én laikus látom, a névszói állítmány is összetett állítmány, csak a létige rövidebb formája szerepel benne (gyk: elhagyjuk): pl: 'az ajtó csukva [van]', 'a kutya [van] emlős'
Előzmény:
gumuzsu Creative Commons License 2007-08-06 21:15:14 132

Ádám, valószínűleg hibát követtem el, mikor több évtizedes tapasztalataimat igen tömören próbáltam megfogalmazni.

Egyetértek  azzal, hogy indoeurópai anyanyelvűeknél más tanítási módszereket lehet alkamazni, mint azoknál, akik anyanyelvként - pl. - finnugort mondhatnak magukénak. Tehát a német iskolákban szokásos "anyanyelv tanítási módszer" lehet az, hogy az első négy osztályban valamiféle nyelvtant "bevisznek" a gyerekek ismeretei közé - meg kell mondani, hogy ezeket a gyerekek német fogalommeghatározásokkal kapják meg, német nyelven (ami annyit jelent, hogy az alany az nem "subjekt", tehát nem idegen nyelven  neveződik meg, hanem németül. (ha 5, osztálytól gimnazista lesz a gyerek, kapásból mindent "nemzetközi" latin nyelven kell, hogy tanuljon)

Számomra például a mai napig gondot jelent, hogy a német azt mondja, hogy az állítmány nem az a szó, amely valójában a cselekvést magát fejezi ki, hanem a "segédige".

Egy példa: "Ich habe ........ gemacht"  mondatban a német igeként a "habe"  szót tekinti állítmányként, holott "magyar gondolkodásom" alapján   a "habe" csak azért van ott, hogy jelezze, hogy valami múltidőről lesz szó. Az én (lökött magyar) nyelvérzékem számára ez nem állítmány. Mivel sosem tanultam németet "iskolailag", csak ami "ragadt rám" sajátítottam el, a mai napig ez a legnagyobb hibám a német beszédben (azzal együtt, hogy mellesleg olasz szakos voltam annak idején, ráadásul az első idegen nyelv , az orosz, is indoeurópai, amellyel elkezdték agyamat tágítani - nagyon szerettem egyébként)

A gyerek német tanítónőjével annak idején cseverésztem erről, de teljesen fölösleges volt - neki más volt a megközelítése.

A mondatelemzéssel kapcsolatban teljesen egyetértek veled, hisz amennyiben valamit le kell forídtani, igen hasznos lehet. De a németek nem ismernek olyan mondatelemzési szisztémát, mint amellyel mi - magyarok - eljárunk. Nem kérdezhetem meg, hogy "mit állítok?", mert erre ő azt válaszolja, hogy "habe" (ha egyáltalán felfogja a kérdést).

Az én logikám - magyar nyelven megszerzett logikám  - alapján ez értelmezhetetlen.

Ez olyan ,mintha magyarul azt mondanám, hogy a "csináltam volna" (magyarul állítmány) szókapcsolatban (vagy minek kell nevezni) azt mondtam volna, hogy az állítmány az, hogy "volna". Holott az csak egy segédlet, mivel egy igére annyi toldalákot nem tudok egyzserre rátennei, amennyi szükséges lenne, ezért egy kvázi segédigét vezetek be, amelyen tudom jelezni a szükséges dolgokat...

 

Változatlanul meggyőződésem, hogy egy nyelvet egy ember megtanul, és az iskola zavarja össze a gyereket (diákot), amikor nem aszerint a logika szerint próbálja meg anyanyelve szabályait benne megerősíteni/elmélyíteni/tudatosítani, amelyeket ő már élete első éveiben elsajátított, hanem  - a magyar anyanyelvűek esetében -  az indoeurópai nyelvek rendszerét akarja a szerencsétlen gyereknek megtanítani.

Hirtelenjében egy példa: mi az, hogy birtokos jelző? Hogy tanítod meg egy magyar anyanyelvű gyereknek ezt a fogalmat? Jelző a birtokos jelző? Jelző-e úgy, mint a többi jelző?

A lányomnak ez volt a vizsgatanítása.  Rendesen megvitattuk, hogy hogy lehet a gimnazistáknak ezt a kérdéskört elővezetni. Meg kell mondanom, megoldottuk. De a birt-jelző nem jelző, mint a többiek. Vagy?

Igazán kíváncsi lennék véleményetekre.

 

Aztán csak úgy bedobva a témát: mi az, hogy névszói állítmány?  A magyarban van ilyen, - és hol még? A német, az olasz - szerény ismereteim szerint - ilyet nem ismer, hisz náluk mindig kell igei résznek is szerepelnie.

 

És itt térek vissza arra, hogy a fordítás a legjobb kontroll. Például ha meghallgatjuk a magyar nyelven elhangzó / elhangzott "híreket", és azokat megpróbáljuk szó szerint lefordítani  valamely indoeurópai nyelvre - hát igen nehéz helyzetben leszünk: vagy egyik, vagy másik nem fog stimmelni.

 

Bocs, hogy hosszú voltam, de egy darabig nem leszek internet-közelben (szerdától), úgyhogy addig nyugta kesz tőlem mindenkinek.

 

De örülök, hogy van ez a fórum. Kösz Nektek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!