|
|
 |
Carolus58
2007-08-03 10:08:59
|
348
|
Álljon meg a menet:
Hogy választották a császárt? Mi a császár latin neve? Mi a közös a birodalom és a császárság szavak között??? Ez speciel a középkorban is így volt, így ez nagyon mellé megy.
Pontosan tudod, hogy az NRCS milyen struktúra, a császári hatalom valójában a római örökség egyik formája. Azt is pontosan tudod, hogy az Imperator mellett a Rex Romanorum fogalom mit jelent ebben a rendszerben.
A császárválasztás rendszere miatt igencsak téves dolog Hohenstauf Birodalomról beszélni... Hogy egy távoli példát mondjak neked: Rudolftól kezdve egészen 1804-ig a Habsburg-birodalom nem volt azonos a kortársak fejében a Német-római Császársággal, Birodalommal, hiszen olyan területeket is birtokoltak, amelyek nem része a Birodalomnak, csak a Habsburg Birodalomnak...
Továbbra is kérdem, mi az Anjoukorabeli Lengyel Királyság "magyar" jellege, ami miatt te Magyar Birodalomról beszélsz???
Kérlek, erre válaszoljál, ne rossz párhuzamokat hozzál!
|
|
A hozzászólás:
 |
Kara-Indas
2007-08-03 09:49:11
|
344
|
"A francia királyság és a Német-római Császárság genezisének rövid bemutatása baromira nem válasz arra, hogy milyen alapon nevezed te az Anjou korabeli dinasztikus struktúrát Magyar Birodalomnak..."
Érdekes, hogy amíg a modern kori történetírás Német-római Birodalomról, ill. Német Császárságról beszél egy olyan politikai képződmény esetében, amelynek még megállapodott, állandó központja, fővárosa sem volt, és amelybe úgy kellett a római jogot is 1495-ben recipálni (hivatalosan csak szubszidiárius jelleggel: Reichskammergerichtsordnung), hogy az egységnek legalább valami külső látszatát megteremtsék, ill. ezt a látszatot valamelyest erősítsék, egy olyan képződmény esetében, amelyben a császárnak a magyar Anjou királyokéhoz fogható hatalma még csak távolról sem volt, és ahol az uralkodót az egyes államok vezetői mindvégig választották (eleinte a törzsi hercegek, a XIII. sz.-tól a fejedelmek, akik közül a 7 választónak mindig jelen kellett lennie, mert különben érvénytelenné vált az electio, s 1273-tól aztán csak ők határoztak úgy, hogy 1356-tól négyük jelenléte mellett az egyszerű többség elegendő) -- nos, addig roppant érdekes, hogy az említett tényezők ellenére az Anjouk örökletes magyarországi királyságát, noha az még csak feltételekhez sem volt kötve a hitlevelet és a koronázási esküt leszámítva (az utóbbi is mindössze 1309-ből ismert Gentilis közjegyzője jóvoltából, miközben Nagy Lajos, Mária és Durazzói Károly hitlevelének nyoma nincs egyelőre), nem fogadod el Magyar Birodalomnak, hanem mindenáron csak az Anjou Impérium létjogosultságát hangoztatod. Véleményem szerint a németek birodalmát több okkal lehetne Hohenstauf Birodalomnak nevezni például... |
|
Előzmény:
 |
Carolus58
2007-08-03 09:31:09
|
342
|
Epsteind doktor úr,
Ez most mellébeszélés és elkenése a dolgoknak:
A francia királyság és a Német-római Császárság genezisének rövid bemutatása baromira nem válasz arra, hogy milyen alapon nevezed te az Anjou korabeli dinasztikus struktúrát Magyar Birodalomnak. Ráadásul a francia és a germán történelem totálisan más alapokon, más etnikai, politikai, államszervezeti közegben jött létre.
Mond el pl. az anjou-korabeli lengyel királyság "magyar" ismérvét, hiszen a te szavaddal élve - és azt el nem fogadva - ez is a Magyar Birodalom része... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|