|
|
|
|
 |
Supernovablaster
 2007-08-01 16:31:21
|
289
|
De azt a címet arra a Kunországra értik, ahova a tatárjárás után egyes kunok visszatértek, de addigra már behódoltak IV. Bélának, ezért az ő királyuk is volt.
(Amúgy meg maradjunk már a kun elnevezésnél, ha lehet ilyet kérni.) |
|
A hozzászólás:
 |
|
Kara-Indas
2007-08-01 16:24:25
|
285
|
"I. Lajos idején már Kunország nem létezett"
Az újonnan bejött hunok felett megmaradt a közvetlen királyi fennhatóság, amit mutat, hogy a vármegyei szervezettől független, ún. kiváltságos kerületet alkottak, mintegy államot az államban. A kunok földje koronabirtok volt még azután is, hogy hamarosan -- 1279-ben -- a király a felügyeletet "leosztotta" a nádornak. Attól fogva a palatinus lett a hunok mindenkori ispánja és főbírája. Mindenekelőtt az adómentesség terén jelentkezett a privilegizált helyzet. (Ez utóbbit az 1514:23. tc. értelmében, büntetésül a Dózsa-felkelésben való részvételükért, elvesztették, sőt a nádori poszt betöltetlensége esetén a Szepesi Kamara gyakorolta az uralkodói jogokat felettük, de mindez nem változtat azon, hogy hazánk kebelében csakugyan létezett Kunország az egész középkoron át, sőt még azután is...) |
|
Előzmény:
|
|
Supernovablaster
2007-08-01 16:06:29
|
279
|
Ezeket a címeket az Árpád-házi királyoktól örökölték, Kunország királya (vagy mije) címet azért kapta IV. Béla, mert befogadta a tatárok elől menekülő kunokat. Viszont a 14. században megszűnt, Havasalföld és Moldova lett belőle még Károly Róbert idején, és egyik sem volt ténylegesen magyar fennhatóság alatt, csak formálisan. Havasalföld évi 7000 márka hűbéresi adóval tartozott. 1325-ben Posadánál I. Basarab kivívta Havasalföld függetlenségét, majd fia, Nicolae Alexandru 1344-ben ismét elismerte a magyar király formális fennhatóságát.
Viszont a lényeg, hogy I. Lajos idején már Kunország nem létezett. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
