"Késő középkori és kora újkori államszervezetekről beszélünk és nem akarom véletlenül se belekeverni a XVIII. századi és még későbbi korok terminológiáit."
Pierre Monnet (Aetas 1999/3):
"962 óta csakugyan egy Imperator Augustus Romanorum állt az Imperium élén, a 12. század elejétől fogva pedig egy Rex Romanorum a regnum élén. Bár a 11. században kezd terjedni a Tellus teutonum, Terra teutonica vagy Terra teutonicorum kifejezés, ugyanakkor a regnum teutonicorumot pusztán csak a pápa használta azért, hogy magát a császárt kisebbítse az invesztitúra harc során (bizonyos mértékig egyetlen résszel megnevezve az egészet). Ami pedig a nyelvet illeti, bár 800-at követően a theodiscus a frank nép germán nyelvét jelöli, s e szó hosszú időn keresztül mást jelentett, mint gentilis, vagy ha úgy tetszik, mint nép; a theodiscusnak teutonicusszá válását még nem világították meg teljes alapossággal a történészek és a filológusok. Ráadásul a Teutonoci szinte sohasem vonatkozott a Birodalomban stabilan megtelepedett német népre, s a fontos politikai szövegek sem különítettek el Deutsches Landot vagy Deutsche Mannent, valamint a Deutsches Reichet. A Heiliges Römisches Reich deutscher Nation elnevezés csak a 15. században, 1409-ben tűnt fel, s miután 60 évvel később hivatalosan is elismertté vált, véget vetett egy hiánynak, összekötve egymással a nyelvet, az országot és a nemzetet, amit majd a humanisták is magukévá tesznek ... A Német Királyságnak nem volt sem fővárosa, sem központja. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Birodalom nem adottság, hanem a változó térben (a Kelet betelepítése) zajló történelmi folyamat. A Birodalom politikai összetevői szüntelenül változtak: az Arles-i Királyság megszerzése a 11. században, Csehországnak királysággá történő átalakítása a 12. század végén, amely királyság azonban egy választófejedelem uralma alá tartozott. A politikai-földrajzi tényezők is változnak: míg az Ottók és a Száli dinasztia idején Szászország és Frankföld a királyhoz közel álló hercegségeknek (königsnah) számítottak, addig a 13-15. században eltávolodtak tőle (königsfern). Ezzel szemben Svábföld és Bajorország ellenkező irányú utat tett meg ... A Capeting patria communis franciaországi tökéletes kimunkálásának „szent” pillanata kronológiai szempontból a Birodalom vonatkozásában a kudarcok, a birodalmi hitszakadás, a királyi hatalom kézzelfogható hiánya, az uralkodói befolyásnak a királyi jogkörök széleskörű felosztása miatt történő visszaszorulása időszakának, valamint azon korszaknak felel meg, amikor a birodalmi egyház rendszere (Reichskirchensystem) széttöredezett ... A Birodalomban nem tapasztalható olyan jellegű összehangolt terminus-használat, mint amilyen Franciaországban egyesítette egymással a regnum Francorumot, rex Franciaet, lingua és natio gallicanat… A germán nyelv, a theodisca, a „nép nyelve”, a regnum viszont a Teutonicorum mellett áll, miközben nem létezik gens Teutonicorum, léteznek viszont regna Saxoniae vagy Alemaniae. Az Imperium mellett egyébként mindig romanum áll, 1254-től pedig sacrum romanum Imperium a Birodalom neve, anélkül, hogy a 15. századot megelőzően a német jellegről (deutscher Nation) említés történne. E tekintetben az első utalás csak 1409-ből való ... mivel a Reich az államok felett állt, valójában soha nem is tartozott közéjük, ily módon pedig nem volt arra képes, hogy valaha is patriává váljon." |
