Keresés

Részletes keresés

Kara-Indas Creative Commons License 2007-08-03 21:13:57 497
A magyar haderő nagyságára jellemző, hogy Matteo Villani krónikája szerint pl. 1354-ben 200 ezer lovassal vonult a tatárok ellen Nagy Lajos király -- bár Villani művének e részletét, annak bizonyos egyes elemeit némelyek vitatják
Kara-Indas Creative Commons License 2007-08-01 11:33:00 216

Egyelőre a Szilágyi-féle millenniumi történetből Fraknóitól (IV. kötet, Athenaeum, Bp., 1896, 354--355. o.):

 

"Mátyás – mint láttuk – a nemzetet honvédelmi kötelezettségeitől fölmentette, adó fejében, amelynek jövedelméből állandó zsoldos sereget tartott. Most a nemzet az adófizetés kötelezettségét elháritotta magától és a régi honvédelmi rendszert állitotta vissza. Az adófizetést már a választási föltételek kizárták. A honvédelmi rendszer tekintetében a rendek visszatértek lényegileg azokhoz az intézményekhez, melyek Mátyás uralkodásának elején állottak fönn. E szerint az ország megoltalmazására első sorban a király van hivatva, saját bandériumával és az ország zászlósurainak bandériumaival, melyeknek eltartására a királytól zsoldot húznak. Csak amennyiben ezek elégtelenek az ellenség visszaverésére, szólithatja a király táborba a főpapok, világi urak és vármegyék bandériumait. Azok a főpapok és világi urak, kik egy egész vagy fél bandériumot (400, illetőleg 200 lovast, fele részben nehéz pánczélos lovast, fele részben könnyű huszárt) kiállitani kötelesek, ezeket saját zászlójuk alatt vezetik a táborba; a többi rendek minden húsz jobbágytelek után egy, az egytelkes nemesek pedig tizenketten együtt szintén egy lovast a vármegye zászlaja alá küldenek táborba. De az ország határain kivül hadakozni sem a főpapok és világi urak, sem a megyék zászlóaljai nem kötelesek, hanem csak azok, a kik katonákat a királytól nyert fizetésből tartanak. (XVIII–XXI)"

 

1492:20. tc. 1.§ ...Hogy minden egyes egész banderiumban négyszáz, egy fél banderiumban pedig kétszáz katonának kell lennie, a kiknek egyik fele része fegyveresekből, másik fele része pedig könnyü fegyverzetüekből, köznyelven huszárokból, álljon. 2. § A többi báróknak pedig, a kiknek nincsenek banderiumaik, az ő méltóságukhoz és vagyonuk állásához, meg jobbágyaik számához képest kell a hadban szolgálniok. 3. § A nemesek ugyanis és a többi alsóbbrendü birtokosok minden husz kapu vagy egész jobbágytelek után egy kellően felszerelt lovast, az egytelkes nemesek pedig, vagyis a kiknek nincsenek jobbágyaik, minden tiz ház vagy udvar után szintén egy lovas katonát kötelesek küldeni, a ki legalább is lándzsával, pajzszsal és kézijjal s ha lehetséges, pánczéllal legyen ellátva.

A hozzászólás:
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007-08-01 10:21:24 211
"A magyar haderő lényegesen erősebb volt akkoriban a cseh haderőnél, huszitizmus ide vagy oda. Összességében a magyar gazdaság is erősebb volt."

erre adataid is vannak?
Előzmény:
Kara-Indas Creative Commons License 2007-08-01 10:13:54 208

"Ha Magyar Birodalomnak nevezed az Anjou korszakot, akkor 1490 és 1526 között Magyarország a Cseh birodalom része volt! Legyél konzekvens."

 

Erre már válaszoltam. II. Ulászló és II. Lajos nálunk trónolt Budán, miután létrejött a perszonálunió. A magyar haderő lényegesen erősebb volt akkoriban a cseh haderőnél, huszitizmus ide vagy oda. Összességében a magyar gazdaság is erősebb volt.

 

 

 

 

"Magyar haderő milyen szerepet játszott a Lengyel Királyság ügyeiben?"

 

Pont az emlegetett litván harcok voltak azok, amelyekben nagy magyar kontingensek vettek részt. A litvánok elsősorban a lengyeleket fenyegették.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!