|
|
 |
Kara-Indas
 2007-07-31 23:34:09
|
89
|
 Parittyások Traianus oszlopáról |
|
|
|
Kara-Indas
2007-07-31 23:25:00
|
88
|
 Ilyen parittyákról írhattak a Biblia szerzői
1Sám 17: 48--50; 2Kir 3:25; Bír 20:16; Jer 10:18 |
|
|
|
Kara-Indas
2007-07-31 23:21:04
|
87
|
 Asszír parittyás |
|
|
|
Epstein dr.
2007-07-31 23:17:27
|
86
|
 Rekonstruált parittya a Baleári-szigetekről
Kr. e. 1500 körül |
|
|
|
Kadasman-Burias
2007-07-31 23:01:50
|
81
|
 Parittya: tenyérnyi, féltenyérnyi bőrdarab, zsinegfonadék, amelynek két végére zsineget, szíjat kötnek. A parittya használója az egyik zsineget a végén lévő karika, hurok révén a mutatóujjára akasztja, a másik szárat a markába szorítja. Bal kezével követ, kavicsot, égetett agyaggolyót tesz a parittyába. A parittyát megforgatja s ha megfelelőnek érzi a röpítőerőt, a kezében tartott szárat elengedi, hogy a golyó a cél felé repülhessen. – Göcsejben, a Bakonyban gyermekjáték. A Sárréten a pákászok madarak elejtésére használták. A 18. sz.-ban Debrecenben a szőlőpásztorok parittyával riasztották a seregélyt, a szajkót. A parittya a gumipuska vagy csúzli őse, amellyel együtt a Tiszántúlon slicc néven is ismerik. – A parittya Ausztrália kivételével minden más kontinensen ismeretes, s számtalan prehisztorikus lelet utal ősi használatára. A Biblia szerint Dávid is parittyájával győzte le Góliátot. Európában a görögöknél, rómaiaknál, galloknál, frankoknál harci eszköz volt. Egyik ősi használati centruma a sémita népeknél volt. Mivel a parittyát a szibériai népek (csukcs, jukagir, korják, lamut, ázsiai eszkimó) is intenzíven használják, feltehető, hogy a Bering-szoroson át jutott el az amerikai eszkimókhoz és indiánokhoz. Afrikában bushman sziklarajzok tanúskodnak ősi használatáról. Ma madárriasztó, gyermekjáték Skandináviától a Balkánig. – Irod. Lindblom, K. G.: Die Schleuder in Afrika und anderwärts (Stockholm, 1927); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Vajkai Aurél: Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához (Vasi Szle, 1938); Lagercrantz, S.: Contribution to the Ethnography of Africa (Studia Ethnographica Upsaliensia. I., 1950). |
|
|
|
Kara-Indas
2007-07-31 15:43:27
|
77
|
"egy kelta paraszt-vadász miért is használna sárkányzászlót?"
Melyik edényen olvastad, hogy kelta paraszt-vadász?
"két vége elkeskenyedő, a közepe kiszélesedik"
Ilyesmit nem igazán látok a képen... |
|
A hozzászólás:
 |
|
ftonyo2
2007-07-31 14:44:09
|
76
|
Nem láttál még parittyáT?
No akkor elmondom, hogy a parittya két vége elkeskenyedő, a közepe kiszélesedik, hogy a követ bele lehesen tenni.
Amikor kilövik, az egyik keskeny vég a lövész kezében/kezére erősitve (parittyája válogatja) marad, a másik vége szabadra kerül.
No ezt nézed te sárkányzászlónak :-))
Amúgy egy kelta paraszt-vadász miért is használna sárkányzászlót? :-)) |
|
Előzmény:
|
|
Kara-Indas
2007-07-31 14:25:33
|
75
|
Neked nem tűnik fel, hogy a 2 állítólagos parittya meglehetősen különböző?
A bal kezében tartott dolog az OK, de a másik az teljesen csúcsos végű, mint a sárkányzászlók, nincs a szabadon lengő végén semmi, és ráadásul nem is feszül ki... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
