|
|
|
|
 |
Joranne_Sutt
 2007-07-31 14:43:24
|
47
|
nem érted a problémát. az a kor máshogy működött mint a mai te meg mai fogalmakkal operálsz. ráadásul keversz több különböző fogalmat.
a legfontosabb az hogy akkor az állam = a király személyével, az ország a király tulajdona, a nemesség meg etnikumfüggetlen.
- A birodalom központja itt volt : valóban, mivel Lajosnak ez volt a legnagyobb és legelső birtoka, amit megörökölt (+Ho és szlavónia).
- és a haderő magját, ill. nagy részét Mo. adta : valóban, a fenti okok miatt
- Gazdaságilag is egyértelműen Mo. vitte a prímet. : mátyás országait nézve ezen már lehet vitatkozni. ha nápolyt is odavesszük Lajos királyságai közé akkor pláne.
nade mindezen tényezőktől miért lesz Lajos királysága magyar? Lajos birtokai Lajos tulajdona voltak. Lajos családja pedig francia. a te gondolatmeneted alapján bárki mondhatja azt is hogy fél közép európa francia uralom alatt állott az Anjouk alatt. ez korrekt megközelítés lenne?
most arról nem is beszélek, hogy sok példa van arra, hogy a király körül álló emberek jelentős része nem is az adott királyságból származik.
lényeg a lényeg, ne akarjunk mai fogalmak alapján kijelentéseket tenni a középkori államalakulatokról...szerintem. |
|
|
|
Kara-Indas
2007-07-31 14:35:30
|
42
|
| Szeretném megemlíteni a Kristó főszerkesztette Korai magyar történeti lexikonból (Akadémiai, Bp., 1994) Heckenast Gusztáv szerfölött óvatos becslését, mely szerint Károly Róbert idején „Magyarország adta az akkor ismert világ aranytermelésének legalább egyharmadát, Európa aranytermelésének 11/12 részét”. Ez az adat igen fontos számunkra, hiszen 1327-ig nem tudja felmérni a Magyar Birodalom területén bányászott nemesérc mennyiségét a modern kutatás. A kötelező birtokcsere intézménye miatt ugyanis a legtöbben titkolták a földjeiken feltárt bányák létezését és azok üzemeltetését. Ezeknek a fémlelőhelyeknek a száma és jelentősége azonban egyáltalán nem lehetett korábban sem elhanyagolható, ha az urbura, a királyi bányászoknak járó – aranyérc esetén 1/10-nyi, ezüst esetén 1/8-nyi – illetmény harmadának a birtokos számára történő átengedésével az említett mérvű termelékenység egyszeriben kimutathatóvá vált. Történetesen ez az újítás volt az, amely megnyitotta a földesurak bányáit a magyar királyok előtt, ám hogy a kötelező beváltás 30–35 százalékos nyeresége a bányászok-földesurak részéről ekkor csapódott le igazán, nem jelenti, hogy a hunogur korban vagy az Árpádok alatt itt ne folyt volna már komoly kiaknázás. A magyar föld természeti gazdagságáról mindenkinek figyelmébe ajánlom még Kulcsár Péter A Jagelló-kor c. könyvének (Gondolat, Bp., 1981) első fejezetét. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Kara-Indas
2007-07-31 14:29:05
|
38
|
| Nagyon is sok, mert nem a rámai előkelők vagy a havasalföldi bojárok dirigáltak a seregben, nem ott ücsörgött a palotájában Lajos, hanem nálunk Visegrádon... Mi ebben olyan bonyolult? A birodalom központja itt volt, innen dirigáltak, és a haderő magját, ill. nagy részét Mo. adta. Gazdaságilag is egyértelműen Mo. vitte a prímet. És nemcsak mg.-ilag. |
|
Előzmény:
|
|
Joranne_Sutt
2007-07-31 14:15:33
|
33
|
| ennek mi köze van ahhoz hogy mekkora volt a "magyar" nagyhatalom? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
