Keresés

A hadjárat súlypontja Jeruzsálem volt és semmilyen kereskedelmi érdekek sem játszottak előtte szerepet,

Nem kereskedelmi erdekrol beszeltem, hanem gazdasagi/politikairol.

Sztem tok vilagos, hogy volt a 11-13 szazadban egy expanzios minta, amit  Europa vegein alkalmaztak. Iberiaban, Angliaban, Baltikumban, Palesztinaban.

A vallas csak a maz volt.

a gyalogosokbol joval nagyobb % maradt Jeruzsalemre, mint a lovagokbol.

20ezer gyalogbol maradt 12000

Nem tudunk pontos létszámokat, így arányokat sem.

azert az nehezen hiheto, hogy Antiokhiaban meg Edesszaban tobb lovag maradt varat vedeni, mint Jeruzsalembe varat ostromolni.

Meg még a többi elfoglalt városban is maradt + a veszteségek éa rengetegen betegségben haltak+.

viszont ha igaz, akkor pedig a hadjarat sulypontja nem Jeruzsalem volt, hanem a kereskedelmileg fontos reszek.

A hadjárat súlypontja Jeruzsálem volt és semmilyen kereskedelmi érdekek sem játszottak előtte szerepet, minth az olasz kereskedő városok nem vettek részt a hadjáratban (kivéve egy törpe genovai flottát a végén).

A hadjárat 1. 2. és 3. oka is vallási jellegű volt - ehhez elég átnézni az előzményeket.

azert az nehezen hiheto, hogy Antiokhiaban meg Edesszaban tobb lovag maradt varat vedeni, mint Jeruzsalembe varat ostromolni.

hacsak nem azert, mert onnan tobbet remeltek leesni (birtok, zsakmany)

viszont ha igaz, akkor pedig a hadjarat sulypontja nem Jeruzsalem volt, hanem a kereskedelmileg fontos reszek.

a gyalogosokbol joval nagyobb % maradt Jeruzsalemre, mint a lovagokbol.

20ezer gyalogbol maradt 12000 (pedig oket biztos jobban vitte a pestis, meg a varvedelemre is alkalmasabbak, mint a hoditasra)

tehat fel kell tetelezni, hogy vagy a lovagok 3x jobban hullottak, mint a gyalogok, vagy hazamentek, vagy befeszkeltek magukat a meghoditott reszekbe es magasrol tojtak a vallasra.