|
|
|
|
 |
Első Polgár
 2007-07-23 15:58:18
|
285
|
jo, a szentfoldi lovagok nem a teruleten keresztul szereztek az anyagi hasznot a cegnek, hanem ugy, hogy tevekenyseguket a tarsadalom hasznosnak tartotta ezert tamogattak oket.
a tarsadalom meg azert tamogatta oket, amiert pl az I vhban az emberek a bekekolcsont jegyeztek. az ellenseg ellen harcoltak + legalabb nem otthon fosztogattak.
A lovagrend lovagjai szamara pedig ez volt az egyetlen lehetoseg arra, hogy lovagi eletformajukat fenntartsak. egyebkent mehettek volna szabonak vagy parasztnak.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2007-07-23 15:40:34
|
283
|
Értsd már meg, a középkori lovagrendek, és úgy általában a társadalom nagy része nem úgy működött, mint egy cég....
Csak hogy ne térjünk el a témától: a templosoknak alig volt birtokuk a Szentföldön... A mai Izraelnél is kisebb terület alig 1%-a lehett az övüké. Ott nem volt "menedzselni" való föld...
Viszont sok birtokot kaptak támogatásul Európában, amit az ottani testvérek vezettek. nem a harcolók....
Egyébként lovagrendek esetében ne beszélsz örökösökről, mert a szerzeti lovagrendek tagjainak nem lehett gyermeke, ero örököse sem. Főként, hogy saját vagyona sem lehetett, azaz nem is volt mit örökölni....
A Szentföldön nem voltak óriási, osztogatható, jól jövedelmező birtokok. Kis, szegényes terület. A legtöbb történész szerint a Szentföld jóval nagyobb összeget emésztett fel Európa számára, mint amennyi hasznot hozot. |
|
Előzmény:
|
|
Első Polgár
2007-07-23 15:28:32
|
280
|
A regi birtokokat nyilvan nem azok menedzseltek, akik harcolni mentek, node a hoditas utan, meg nyilvan nem uj garnitura jott menedzselni, hanem a hoditok es leszarmazottaik maradtak ott kepviselni a ceg lovagrend erdekeit.
A gazdagabb lovagok nem a tőkéjüket kockáztatták, hanem az életüket... Ez azért nem valami "fasza üzleti modell" szerintem...
Ez abban a korban a rendes uzletmenet resze volt. Mondhatni a beugro. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
