|
|
|
|
 |
Törölt nick
2007-07-23 15:18:37
|
278
|
Tényleg pöpec üzleti modellt vázoltál fel- a probléma csak az, hogy a korabeli lovagrendek nem úgy működtek, mint egy mai cég...
Mint már írtam volt, a templomos lovagrend birtokai 90%-ban Európában feküdtek. És a szentföldi harcosok nem ugrottak minden hétvégén haza, hogy egy kicsit menedzseljenek... Azaz pont nem azok vezették a birtokokat és folytatták le pénzügyleteket, akik harcoltak.
A gazdagabb lovagok nem a tőkéjüket kockáztatták, hanem az életüket... Ez azért nem valami "fasza üzleti modell" szerintem...
|
|
A hozzászólás:
 |
Első Polgár
2007-07-23 15:13:42
|
277
|
a fold kerulhetett a lovagrend kozvagyonaba, de azt menedzselni is kell, azt pedig nyilvan azok a lovagok kapjak, akik harcoltak erte.
szerintem ez egy nagyon fasza uzleti model.
a gazdagabb lovagok egyedul, sajat tokejuket kockaztatva mennek csataba, es gyozelem eseten ovek a birtok, mig a szegenyebb lovagokat a lovagrend szereli fel es kuldi csataba, gyozelem eseten a nyereseget a lovagrend folozi le |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2007-07-23 14:38:57
|
273
|
"lovagokat anyagi erdekek hajtottak, a foldszerzes mamora."
Azért túlzásokba ne ess:)
A lovagrendek, ami birtokot kaptak, saját fenntartásukra fordították. A közlovag annyi hasznot látott ebből, hogy 1-2 héttel korábban jött meg az ellátmány, mert nem messziről kellet hozni. Jó példa erre a templomos lovagrend, ahol a tagoknak semmiféle magánvagyonuk nem lehetett. A loagrend bevételeit gyakorlatilag mind egy szálig Európába szállították. Azaz pont azok a lovagok nem kaptak belőle semmit, aki harcoltak érte. Hol itt "földszerzés mámora"?
Aham. És a magyar nagybirtokrendszer csak a 17. század után alakult ki? És a porosz, az mikor? És a lengyel?
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|