Az a tenyésztő, aki eladta nekem Yodát, ugyanúgy nem tudhatta, hogy beteg lesz, ahogy én sem tudtam. Mint már írtam, nem volt neki semmi baja, nem szortyogott, játékos volt, vidám, éppen olyan, amilyennek egy kicsi macskának lennie kell. Yoda most is szép, és most múlt 3 éves, előtte semmi jelét nem adta, hogy beteg lenne, vagy fulladna, csak most, ebben a nagy melegben. Ez volt az első eset, és azonnal orvoshoz mentünk. Ha az orvos nem tudja, mi a baja, akkor ki tudja?
(Amúgy azóta nem fulladt be, lekopogom.)
Az állkapocsferdeség sem volt rájuk írva, azt hiszem, ez még abban az esetben is előfordulhatott volna, ha külföldi cicát veszek. Ezt tudtommal nem lehet szűrni, és lappang, generációkon át... (Pont te mondtad... :) )
15-20 ezrekért én már nagyon ritkán látok himaláját, ellenben egy "rangosnak" nevezett tenyésztő itthon is közel 100 ezer körül kér egy macskáért. Az, hogy én feleannyiért vettem, az már az én bajom, ez tény. De a rangos tenyésztőknél sem minden kölyök kiállítási minőség, pedig ők aztán tökéletes állománnyal dolgoznak.
Engem csak az borzaszt el ebben az egészben, hogy úgy tűnik, lassan a macskatenyésztés is luxushobbi lesz, minél több a pénzed rá, annál jobban elismernek... :((((
Ami pedig a pofonokat illeti, én most az utóbbi hetekben annyit kaptam, amennyi egy életre elég. |