Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-06-26 15:54:11 468
Tegyük ehhez hozzá, hogy Thienemann szerint a rovásírás valójában epigrafikus írás volt, azaz nem tekinthető egyértelműen a ma is használatos fonematikus (grafematikus) írással azonosnak. Az a megállapításod, hogy ez reneszánszkori spekuláció, az valószínűleg a rovásírás fonematikus megfeleltetéseire irányult. Az epigrafikus írásról röviden annyit, hogy a célja nem gondolatokmközlése, hanem az olvasó emlékeztetése ismert dolgokra, illetve felismertetésre szolgál. Ilyenek a feliratok, amelyek többnyire helyettesíthetők képekkel, piktogrammokkal. A rovásírás is ilyesmi lehetett, adatok rögzítésére, esetleg közlésére szolgálhatott. (Ha igaza van Thienemannak)
Előzmény:
rumci Creative Commons License 2007-06-26 13:32:43 465
Általában az írásbeliség az államisággal együtt szokott kialakulni. Az állami adminisztráció igényli igazából az írásbeliséget. A nyelveknek ma is csak egész kis töredéke (3-5%-a) rendelkezik írásbeliséggel, holott a többi nyelven is komoly orális kultúra él. Szóval elvben nem lenne meghökkentő, hogy a honfoglalás előtt nem merült volna fel a magyar nyelv használóiban az igény az írásbeliségre. Tegyük fel úgy a kérdést: mire használták volna? Ettől persze lehetett. Félreértés ne essék, nem állítom, hogy nem volt akár rovásos, akár más írásbeliség. Csak nem érezném meglepőnek, ha nem lett volna.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!