|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2007-06-26 15:54:11
|
468
|
| Tegyük ehhez hozzá, hogy Thienemann szerint a rovásírás valójában epigrafikus írás volt, azaz nem tekinthető egyértelműen a ma is használatos fonematikus (grafematikus) írással azonosnak. Az a megállapításod, hogy ez reneszánszkori spekuláció, az valószínűleg a rovásírás fonematikus megfeleltetéseire irányult. Az epigrafikus írásról röviden annyit, hogy a célja nem gondolatokmközlése, hanem az olvasó emlékeztetése ismert dolgokra, illetve felismertetésre szolgál. Ilyenek a feliratok, amelyek többnyire helyettesíthetők képekkel, piktogrammokkal. A rovásírás is ilyesmi lehetett, adatok rögzítésére, esetleg közlésére szolgálhatott. (Ha igaza van Thienemannak) |
|
Előzmény:
 |
rumci
2007-06-26 13:32:43
|
465
|
| Általában az írásbeliség az államisággal együtt szokott kialakulni. Az állami adminisztráció igényli igazából az írásbeliséget. A nyelveknek ma is csak egész kis töredéke (3-5%-a) rendelkezik írásbeliséggel, holott a többi nyelven is komoly orális kultúra él. Szóval elvben nem lenne meghökkentő, hogy a honfoglalás előtt nem merült volna fel a magyar nyelv használóiban az igény az írásbeliségre. Tegyük fel úgy a kérdést: mire használták volna? Ettől persze lehetett. Félreértés ne essék, nem állítom, hogy nem volt akár rovásos, akár más írásbeliség. Csak nem érezném meglepőnek, ha nem lett volna. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|