Botrány
Mióta a Szolnoki Olajbányász kosárlabdacsapata a magyar bajnokság élmezőnyében tanyázik, híres(hirhedt) lett szurkolótáboráról. Míg a játokosok mérkőzésről mérkőzésre tudásuk legjavát adják és nyernek, addig nincs baj, ám amint nem úgy alakul az eredmény, ahogyan azt a Tisza-parti közönség elképzeli, kitör a botrány. Az idei szezonban sajnos többször megbotlott a piros-fekete együttes, így néhányszor már hajszálon múlott, hogy nem szakadt félbe találkozó.
Szerdán ismét "kitettek" magukért a B-közép elvetemült tagjai. A Honvéd elleni rangadón a búzdítás helyett megint az ellenfél szapulásával voltak elfoglalva.
Néhányan eleve "csont" részegen érkeztek a Dózsa György úti csarnokba, s már a feldobás előtt megköpködték a közelükben melegítő piros.fehér játékosokat.
Jutott belőle Heinrichnek, Dávidnak, de még Mészáros edzőnek is. Már ekkor látszott, hazai rendezők nem igazán készültek fel a pályán kívüli összecsapásra. Nem különítették el egymástól a két tábort, minden további nélkül beengedték a tántorgó, lábukon alig álló nézőket, s mindössze 4 rendőrt biztosítottak a találkozóra. Ezzel nőt meg az ő felelőségük! Az első félidő így is különösebb rendbontás nélkül zajlott le. Szünetben ugyan néhányan már nagyon erősnek érezték magukat, de higgadtabb társaik ekkor még időben közbeléptek.
A második félidő 8. percében aztán egy szemvillanás alatt kitört a botrány. Valamelyik szolnoki suhanc leköpte az előtte álló hazai rendezőt(?), aki azonnal karaterugással vett elégtételt a merénylőn. Mivel éppen állt a játék, több százan voltak szemtanui az esetnek, és a "begőzölt" tömeg megindult a pályát övező korlát felé. Még Berkics Laci és Tóth Attila sem tudta jobb belátásra bírni őket.
A tumultusban petárda robbant a rendőrök közelében, akik a tömegverekedés elkerülése érdekében más megoldást nem láttak, mint a gázspray használatát.
Zárt térről lévén szó, pillanatok alatt szétterjedt a permet, beterített gyereket, felnőttet, szurkolót és botránykeresőt egyaránt. Az időközben erősítést kapott egyenruhások gumibotos ütései nyomán úgyahogy helyreállt a rend, be lehetett fejezni a mérkőzést. 5 szolnoki garázdát a találkozó zárszavaként előállítottak a kerületi kapitányságon, ahol nyilván megkérdezték tőlük, vajon miért járnak kosárlabda mérkőzésre.
Most már az Olajbányász vezetésnek is lépni kell, hiszen az egyesületre vetnek rendkivűl kedvezőtlen, rossz fényt ezek a jelenségek. Nem lehet tovább azzal védekezni, hogy szolnokon a rendezők jól látják el a feladataikat. Angliában, ahol szintén előfordulnak hasonló esetek, az egyesületek összefogtak, készítettek egy listát azok neveivel, akik a legtöbb balhét okozták, és kitiltották őket még a stadionok környékéről is. Igaz, a bevétel kevesebb lett, de a szurkolók(!) és csapatok fellélegezhettek, sportesemények végre tényleg szórakozást jelentenek.
Egyet aludva a szomorúan végződött pesti kirándulásra, tegnap megkérdeztük Tóth Zoltánt, a csapat kapitányát, vajon ő hogyan élte át az eseményeket?
-Borzasztó volt látni, ahogy egyesek kivetkőztek emberi mivoltukból, és ezek a mi szurkolóink voltak. Igaz, én nem csak őket hibáztatom, hiszen a Honvéd rendezői messze nem készültek fel a mérkőzésre, pedig előre jeleztük a különbuszok érkezését. Ha már beengedték a részegeket, nekik kellett volna nyugalmat biztosítani.Sajnos, mi, játékosok is elvesztettük hatásunkat szurkolóinkra, nem tudtuk megfékezni őket. A kényszerszünet után, azt hiszem, nem csoda, hogy messze tudásunk alatt teljesítettünk. A vereségen túl, még a szövetség retorziójától is tartanunk kell, bár a rendezési hibákért szerintem ezuttal a Honvéd a felelős. |
