Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2007-05-25 07:42:12 997
Nem függ össze az 'aa'-val, a vanília-származék vagy kapuccsínó-aroma éppolyan példa lenne: meglehetősen ritkán használt és meglehetősen hosszú összetett szó, érzésem szerint segítené az olvasást, ha kötöjellel írnánk.
A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2007-05-24 21:51:31 996
Bocs, de mondj olyan magyar morfémát, amely tartalmazza az aa szekvenciát. Ha ilyen nem vagy alig létezik, akkor az íráskép egyértelműen sugallja a szegmentálást. Nekem egyelőre csak ilyeneket sikerült találnom, mint Aachen, afrikaans, Baalbek, Bekaa, Christiaan, dzul-kaada, Graaff, Haarlem, Isaac, Iszaak, Kaapstad, Kierkegaard, Maastricht, Nauszikaa, Nikolaas, Saab, saabán, Saar, Saavedra, (Dar es-)Salaam, Staatspolizei, Szanaa, vazaari, Waals. Ezekről általában elmondható, hogy nagyon a peremén vannak a magyar szókészletnek, jobbára tulajdonnevek vagy tulajdonnév-közeli szavak. Talán az afrikaans még a leginkább figyelembe vehető. Viszont mindegyik példában szókezdő vagy szózáró szótagban van aa (ahol nyilván eleve kisebb eséllyel vágja át az aa-t morfémahatár), tehát a vaníliaaroma sehogy sem illeszkedik a példák közé. Szóval kétlem, hogy a vaníliaaroma szóban bármennyivel inkább szükség lenne kötőjelre az olvasáshoz, mint a széklábban. Ha már valami, akkor a pácsó, rácság esetén lehetne vitatkozni. De akkor az igazság, egészség is kötőjelezendő kellene, hogy legyen. És ha következetességre vágyunk, akkor már inkább pácsó, rácság mint igaz-ság, egész-ség.
Előzmény:
NevemTeve Creative Commons License 2007-05-24 20:40:54 995
Szerintem is érdemes lenne kötőjellel írni, nem azért mert az szabályos (hiszen egyértelműen szabálytalan), hanem azért, mert könnyebben kiolvashatónak érzem, ha jelöljük az összetétel határait: vanília-aroma.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!