|
|
 |
Maotai
 2007-05-15 13:51:19
|
121
|
Maotai otnak egy kis kiegészités a pénteki vitához.
Nem is vitáztunk (kivételesen) :)
Kaif által alant elmondottakhoz az ezüstbeáramlásról -
sőt Potosi valójában veszteséges volt :
- brutális természeti körülmények a 4000 feletti szintmagasság miatt (a hőmérséklet +40 és -40 közt ingadozik, de még napon belül is simán lehet 60 fok különbség is.
- messze a környéken nincsen fa, pedig az az olvasztáshoz is kell.
-a kaját Argentínából hozzák
- mikor végül feltalálják a higannyal való olvasztást (tán amalgámos módszer ?), azt Spanyolországból (Európa legnagyobb higanytermelője, persze nagyrészt Fugger-kézben)
-le kell szállítani a chilei kikötőbe (jön 1 5000m feletti hágó)
-át kell hajózni a Karibokra, ott találkozik a mexikói szállítmánnyal, majd bazi erős kísérettel áthajózni.
Ez nem esett le Fülöpéknek, mert nem volt költséghelyi elszámolás, hanem a helyi vállalkozók maguknak a közvetlen költségeket, a közvetettek pedig 1kalapba az ÁH-sal.
A 16. sz..2. felében több ezüstöt termeltek ott ki, mint egész Európában addig összesen. Asszem, h jóval több, mint 100ezres lakosságát tán csak Párizs múlta felül Európában. |
|
|
|
Törölt nick
2007-05-15 12:18:01
|
116
|
Eléggé leegyszerűsítette a cikk a dolgokat, mit ne mondjak:)
"A közép európában kibányászott ezüst és réz kb olyan brutális hatásokkal birt, mint 1530 után az amerikai ezüst és arany. Infláció és katonai/politikai hatalom terén.
Gyakorlatice ez az ezüst és réz döntötte el, hogy a V. Károly lett a német római császár."
Hát szóval.... nem:) Az ezüst nagyarányú beáramlása a spanyol területekre csak 1560 után kezdődik el, amikor menyitják Potosí környéki ezüstbányákat. Egyészen addig főként arany érkezik az Újvilágból, de az sem akkora mennyiségben. A spanyol kincstár bevételeinek az 1530-40-es években csak 10-15%-át teszi ki a nemesfém-behozatal. Sokszor még annyit sem.
Károlynak elsősorban a német és németalföldi kereskedők dobták össze a pénzt. Gyakorlatice pedig az döntötte el, hogy Ferencnél kevésbé senkit nem kívántak császárnak a német rendek, erre Károly pénze csak ráerősített.
"Miután az amerikai nemesfémáradat elkezdett folyni az 1550es években, hirtelen Közép Európa leértékelődött, ami abban is megmutatkozik, hogy a spanyol ág eleresztette az örökös tartományokat."
Ahhoz képest Károly, majd Fülöp "spanyol" katonáinak cseppet sem elhanyagolható része állomásozott magyar területen.
"Igy a török újra nyomulhatott az 1540es évektől, a császár már nem tudott 100.000es hadsereget összpontositani a Duna völgyébe, mint 1532ben."
Őszintén szólva nem is nagyon akart. A spanyolok számára Duna völgye mellékhadszíntérnek számított a Habsburgok terület-felosztása után. Továbbá a német, a francia és a mediterrán helyzett tette lehetetlenné, hogy újra ekkora sereget gyűjtsenek össze a magyar hadszíntéren. Ennek nem sok köze van a nemesfém-beáramláshoz.... |
|
|
|
Első Polgár
2007-05-14 16:21:04
|
111
|
További gondolotak:
a nemesfémbányászat Közép Európai felfutása megmagyarázza azt, hogy miért fordult Mátyás figyelme a Balkán helyett Csehország és Szilézia felé, ugyanis ezek a területek igen intenziven fejlődtek gazdaságilag ezekben az években a nemesfém kibocsátás évről évre dinamikusan nőtt.
Azonban valszeg törvényszerü volt, hogy Buda központtal nem lehet egy Cseh-Osztrák- Sziléziai birodalmat irányitani, valszeg ez volt az oka annak, hogy Mátyás átette központját Bécsbe, azonban ez azt is jelentette, hogy Mátyás nagyhatalmi státusza többé már nem Magyaroszágon alapult, ezért is omlott össze hatalma olyan gyorsan halálával.
Igy belegondolva, logikusnak tünik, hogy Mátyást mérgezték, hiszen nem semmi hatalmi játékba szólt bele, egy igen értékes régió birtoklásáért indult harcba és valószinüleg a helyiek egyszerüen kinyirták a keleti betolakodót, ahogy a maffiózók is szokták, amikor új vagány próbál beszólni a kokó elosztási bizniszbe.
Tehát Mátyás halála és az abszolut hatalom összeomlása nem más, mint a Közép Európai helyi maffiózók (pl Fuggerek) hatalmának visszaszerzése egy tehetséges Észak Balkáni csibésztől.
Ezen kivül azt is irják a cikkben, hogy a Közép Európai nemesfém termelés nagy része Velencén keresztül a Levantei kereskedelembe ment.
Ez lehetett az oka annak, hogy az Oszmánok, mint a legnagyobb gengszterek a környéken, először szétverték a Velenceiek arcát és elvették a bizniszüket az égei és fekete tengeri útvonalakon, majd leverték az elpuhult mamelukokat is és átvették az ő bizniszüket Egyiptomban, majd közvetlenül a Közép Európai bányavidéknek indultak, hogy azt is megszerezzék (útközben lenyomták az ócska vigécekből álló magyar hadsereget Mohácsnál), de Bécset már nem birták bevenni, mert túl sok volt arrafelé a hasonlóan rossz arc. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2007-05-14 15:25:35
|
110
|
Maotai otnak egy kis kiegészités a pénteki vitához.
Valóban igen komoly gazdasági okai voltak annak, hogy Mátyás halála után a hatalmi centrum eltolódott tőlünk nyugatra, és ez valóban a bányászathoz köthető, mégpedig a közép európai ezüst és réz bányászat hatalmas fellendüléséig, amely kb 1460-1530 körül zajlott, de igazán az 1480as évektől vált nagypályássá.
Az ok részben monetáris volt, a gazdasági fellendülés miatt a pénzkereslet meghaladta a pénzkinálatot, ez deflációt okozott, igy tkp egy csomó lelőhely kiaknázása hirtelen gazdaságossá vált, aztán innovációk történtek, amelynek következtében a defláció inflációba fordult át és hihetetlen tőke koncentrálódott az örökös tartományokba.
A közép európában kibányászott ezüst és réz kb olyan brutális hatásokkal birt, mint 1530 után az amerikai ezüst és arany. Infláció és katonai/politikai hatalom terén.
Gyakorlatice ez az ezüst és réz döntötte el, hogy a V. Károly lett a német római császár. Valamint ez az új hatalmi központ szoritotta vissza Magyarországot jelentéktelen, decentralizált agrárország szerepkörbe, ami aztán kiszolgáltatta a töröknek.
Miután az amerikai nemesfémáradat elkezdett folyni az 1550es években, hirtelen Közép Európa leértékelődött, ami abban is megmutatkozik, hogy a spanyol ág eleresztette az örökös tartományokat. Igy a török újra nyomulhatott az 1540es évektől, a császár már nem tudott 100.000es hadsereget összpontositani a Duna völgyébe, mint 1532ben.
Itt lehet olvasgatni (tele számokkal)
http://www.chass.utoronto.ca/ecipa/archive/UT-ECIPA-MUNRO-99-02.html
a READ PAPER/PDF re kell kattintani.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
