Keresés

"érdekes, hogy az asszírok nem tudtak létrehozni olyan méretű világbirodalmat, míg utánuk alig pár évtizeddel a perzsák, pedig katonailag voltak annyira felkészültek, sőt..... "

Rendkívül fontos felvetés!

Asszíria bukásával egyidőben kezd ugyanis elterjedni a ló a történelemben mint meghatározó közlekedési-hadászati-gazdasági faktor. A 4 győztes közül 2-nek a hatalma alapvetően erre épül.

A médekről és a szkítákról van szó.

Padányinak vitathatatlan érdeme, hogy a lónak a közlekedés forradalmasításában betöltött szerepét világosan felismerte.

"Fénykorukban senki nem bírt az asszírokkal. Talán csak Urartu a kivétel, ott is inkább a földrajzi adottságok voltak a döntőek"

érdekes, hogy az asszírok nem tudtak létrehozni olyan méretű világbirodalmat, míg utánuk alig pár évtizeddel a perzsák, pedig katonailag voltak annyira felkészültek, sőt..... 

Fénykorukban senki nem bírt az asszírokkal. Talán csak Urartu a kivétel, ott is inkább a földrajzi adottságok voltak a döntőek (az urartui fennsíkok, magashegységek). Mindenesetre Urartu határai még az Asszír birodalom legnagyobb kiterjedése idején is alig 50 km-nyire húzódtak az utóbbinak a fővárosától, Ninuától/Ninivétől.

Hogy "nem bírtak", az úgy értendő, hogy a méd--újbabiloni (káld) koalíció okozta Asszíria vesztét, bár a fáraó még megpróbált beavatkozni a meggyöngült birodalom megmentésére. A fő katonai erőt azonban a médek jelentették, ők mérték az asszírokra a főcsapást. Negyedik félként pedig még a hettita (szkíta) egységek is kivették a részüket a koncon való osztozkodásból, Kr. e. 612-ben Ninua ostromát követően az asszírokon kegyetlen bosszút álltak. (Egy évszázaddal azelőtt, 717-ben foglalta el utolsó elő-ázsiai támaszpontjukat, Karkemišt II. Šarru-kenu asszír király. Az újhatti államok mindvégig sok borsot törtek az asszírok orra alá.)