Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2007-05-03 00:37:31 19
Én úgy érzem, hogy ez általában igaz.

-Ha Kiss Lajos foglalkozik a tájegységek, nem települések vagy vizek földrajzi nevével, akkor annak első írásos említése átlagosan későbbinek tűnik, mint a települések első írásos megjelenésének átlaga.

-Továbbá egy település megnevezése talán lényegesebb, mint egy tájegysége abban az időben, amikor még nem volt a népesség oly mozgékony, mint manapság. A társadalmi rangsor alsóbb rétegeinek népessége gyakorlatilag a születési helyének környékén élte le életét. Röghözkötöttség. Nekik nem feltétlenül kellett megkülönböztetni egy olyan tájegységet, ahova sose jutottak el. Persze ettől még a magasabb rétegek utazó kiváltságosai elnevezhették, de ezt meg nem feltétlenül ismerték az alsóbb rétegek. Pedig ezen utóbbiak voltak többen és adták a mai nyelvhasználati formánk, s feltehetőleg a tájegységi megnevezések döntő részének alapjait is.

A fenti két megfontolás miatt írtam a "megtámadott" kijelentésemet. Persze ez még nem jelent tényt, no meg én is tévedhetek. :o)
A hozzászólás:
Kvász Ivor Creative Commons License 2007-05-02 21:53:45 17
"A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké" --
Nem feltétlenül, mért? Elég sok magyar tájnév utal pont olyan természetföldrajzi jellemzőre, amelyek éppen a terület benépesülése előtt lehettek meghatározóak, pl. Nyír, Somogy. Mint ahogy az Észak-Amerikát felfedező prémvadászok is nevet adtak az általuk bejárt vidékeknek, amelyek közül némelyik aztán megmaradt, a korai kárpát-medencei magyarok is sok félig-meddig lakatlan (hegyes, mocsaras, erdős), de a tájékozódás szempontjából fontos tájat nevezhettek el. Aztán meg volt úgy, hogy tájnevek/tájfogalmak ki is koptak a használatból anélkül, hogy a településeik neve megváltozott volna.
Előzmény:
Onogur Creative Commons License 2007-05-02 13:14:34 12
A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké, így vagy a településről, vagy arról kapta, amiről a település is. Ti. Kiss Lajos szerint: "Talán a környék jellemző növényzetével függ össze. L. a következő növényneveket: bársonykerep, bársonyos árvacsalán, bársonyos kakukkszegfű, bársonyvirág stb."
Kiss Lajos a tájegységgel nem foglalkozik, azt sem állítja, hogy ott most vagy régebben ilyen növények voltak, csak települési névadó lehetett.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!