|
|
|
|
 |
Galgadio
 2007-03-29 16:34:08
|
60
|
Szerintem a magyar városfejlődés szempontjából az oszmán birtokrendszer eléggé OFF, bár engem nem zavar.
Mellesleg a hász és a timár között volt egy közbenső fokozat is, a ziamet, erről eddig még nem szóltatok. Vagy ez a Hódoltságban nem volt elterjedve?
Ezen felül volt vaküf is, vagyis egyházi alapítványi birtok.
Mellesleg melyik a helyes változat: vilayet vagy elayet?
A vilajet és a pasalik között volt valami különbség vagy szinonímáknak tekinthetők? |
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2007-03-29 12:45:37
|
59
|
Erre találták ki az odzsaklik-rendszert a 17. századra. Addig a várkatonaság zsoldfizetése úgy zajlott, hogy a szultáni hászokból, vámokból, adókból, adóbérletekből befolyó összeget az adott tartományban összeszedték, és elküldték Isztambulba. Ott a defterek alapján megnézték, hogy megfele-e a befolyt jövedelem az elvártnak. Ha nem, fenékbe billentették a beszedőt. Ha igen, akkor kiszámolták, ebből mennyit kell a zsoldra fordítanai. Azt szépen szekérre rakták, és visszaszállították a tartományba, ahol szétosztották.
Aztán rájöttek, hogy ez túl költséges és időigényes. Erre volt megoldás az odzsaklik. Ez adott vár őrségének a zsoldjára egy adott terület bevételét (pl. Duna vámja belgrádnál, falvak adóbérlete stb) rendelték. A befolyt összeget csak a tartományi kincstárba szállították, és onnan osztották vissza. Néha maguk a aktonák kapták meg közvetlenül az adóbérleti jogosultságot. |
|
Előzmény:
|
|
- duplagondol -
2007-03-26 21:16:49
|
56
|
| Vagyis ha már megszűntek szolgálati birtoknak lenni, a központból nehezebben tudták volna végrehajtani az újraosztásukat. De ezt csak én gondolom a szerény fejemmel, nem olvastam Fodor művét..) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
