Keresés

"Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni."

Egy valószínű kései legenda szerint Arthur megsebesült ugyan a Merdoddal (a lovagi irodalomban Morded vagy Mordred) vívott párbajban, de sebei nem voltak halálosak. A hős király éppen az elesett vitézei lelki üdvéért imádkozott, amikor egy ifjú lovas tűnt fel vágtázva a csatatéren és szilfa lándzsáját a király combjába dobta.

A lándzsa hegye állítólag viperaméreggel volt bekenve és ebbe halt volna bele Arthur.

Az ifjú lovas kiléte és tettének oka a krónikákban és legendákban sincs kifejtve....

Arthur temetését illetően az alábbi verziók forognak közszájon:

1) Glastonbury katedrálisa alatt temették el

2) A félig-meddig mitikus Avalon szigetén temeték el

3) Holttestét csónakra tették és rábízták az ír-tenger hullámaira (egyes változatokban a csónakon halotti máglya van, amit meggyújtanak)

4) Arthurt a camlani csata helyétől nem messze, Észak-Wales festői szépségű hegyvidékén temették el, de sírjának pontos helyét csak a beavatottak ismerik.

5) Arthur nem halt meg, hanem Észak-Wales egyik barlangjában él és nagy sereggel fog majd honfitársai segítségére sietni, ha Walest nagy veszedelem fenyegeti (ez szinte detto ugyanaz, mint Rőtszakállú Frigyes császár mondája a német nyelvterületen.

"Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni."

Itt megint előjön az az alapvető kérdés, hogy az V. sz. második felében élt római-briton-szarmata hadvezérről, Artoriusról, vagy pedig a XII-XIII. sz-i lovagregények nemes keresztény lovagkirályáról, Arthurról beszélünk-e?

:-)))

"Szerintetek a kelta boszorkányság valóban olyan sokáig fönnmaradt a Brit-szigeteken, hogy sokáig versenytársa volt a kereszténységnek?"

Az intézményes pogányságot, a druidizmust Britanniában a rómaiak a Kr. u. I. sz. végére fölszámolták, hogy a saját - jóval idiótább - pogányságukat ültessék a helyébe.

Írországban a druidizmus a keresztény térítésig fönnmaradt, sőt olyait is olvastam már, hogy sok druida egyszerűen átált keresztény szerzetesnek, bár ezt elég nehezen tudom elképzelni.

Britanniában a római bagázs távozása (Kr.u. 410) után nyilván egyes távoli régiókban újjáéledhetett a druidizmus, bár a britonok nagy része ekkor már keresztény volt.

A római kereszténység a Kr.u. 661-es Whitby-ben tartott zsinat után vált dominánssá a kelta kereszténységgel szemben.

A római egyház már sokkal kevésbé volt toleráns a pogánysággal szemben, mint a kelta, de sok pogány szokás, hiedelem és monda a néphit szintjén még évszázadokig fönnmaradhatott.

Tényleg nem volt rossz, bár csak a felét láttam.

Bár a szászok inkább tűntek benne torzonbonz, szőrös, állatbőrökbe öltözött banditáknak, mint büszke hódítóknak:)

Az Arthur király c. filmben, a Clive Owenesben pl. az Odin éjfekete zászlói alatt menetelő szászok szerintem félelmetesebb látványt nyújtottak, mint ebben.

Szerintetek a kelta boszorkányság valóban olyan sokáig fönnmaradt a Brit-szigeteken, hogy sokáig versenytársa volt a kereszténységnek?

Érdekes volt Mordred szerepe is, főleg, hogy átállt a szászokhoz (pfuj, mocskos hazaáruló).

Egy regényben olyan verziót is olvastam már, ahol a sorsdöntő ütközetben Arthúr akkora lyukat vágott a kardjával Mordred testén, hogy azon átsütött a nap.

Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni.

A királyi kettes csatornán tegnap este fél 10-es kezdéssel ment az Arthúr király és a nők c. amerikai-német film.

Egész jó feldolgozása a témának.

Ma éjszaka lesz a második része, nézzétek meg!