|
|
 |
Ati356
 2007-03-20 10:47:27
|
28
|
OFF
Sajna a nevére már nem emlékszem, de ezt egy francia nyelvész kijelentése volt. Azt, h mi alapján határozta, ezt meg azt nem tudom.
Nos mivel az angolt hoztad fel a végén példának akkor csak annyi érdekességet erről, h fejlesztettek egy profi programot, ami elemzi az angol szöveget és javítja azt. Nos okos magyar programozók felbuzdulva át akarták írni azt magyar nyelvre, de sajna már ott elakadt a dolog, hogy 260x több adatállományt kellett volna rögzíteni az angolhoz képest. De sajna ugyan ez a helyzet az azonnali hangfelismerős fordítóprogramokkal. Pl egy japán és egy angol egy spéci telefonvonalon keresztül már kommunikálhat a saját nyelvén, és a vonal túloldalán lévő egy géphangot hall ugyancsak a saját nyelvén.
Nos még 1 megjegyzés: a desk szónak kapásból 15-17 jelentése van (pl az asztalon kívűl, íróasztal, iskolapad, műszerasztal, szerelőasztal, v pl szószék v éppen misekönyv tartó és még sorolhatnám).
A table kifejezésről már nem is beszélve. Ott lazán 30 fölött van a jelentések száma kezdve a koponyalemeztől az asztalon át a táblázaton keresztül a fensíkig stb stb.
Egy utolsó gondolat. Az egyik amerikai barátom mondta egyszer nekem (aki 15 éve élt itt, és kitűnően beszélte a magyart) sokkal kifejezőbbnek tartja a magyar nyelvet, annak ellenére, hogyha átvitt értelemben mondott dolgokat még a mai napig nehezére esik megérteni. |
|
A hozzászólás:
 |
|
macmelon
2007-03-19 22:59:29
|
19
|
OFF
"A magyar nyerlv a világ egyik (állítólag a második) legösszetettebb és legbonyolultabb nyelve. Rettentően árnyaltan tud fogalmazni."
A nyelvek közt kifejező erőben nem igazán van különbség. A nyelvi eszközökben van. Éppen olyan árnyaltan lehet bármely nyelven fogalmazni, amennyiben az az anyanyelved.
A magyar nyelvnek valóban vannak nehézségei. Azonban az, hogy a második legnehezebb lenne... Először is ki számára? A magyar nyelvet részben azért tartják nehéznek, mert nem közeli, sőt mégcsak nem is távoli nyelvrokonaink tanulják. A minket körül vevő indoeurópai nyelvek közt sok közös vonás van, így azokat könnyebnek tartják. Azonban, ha pl. egy amazonasi indián kívánna megtanulni angolul, németül, magyarul és kínaiul, akkor szerintem koránt sem biztos, hogy a magyart tartaná a legnehezebbnek.
Nem csak az a kérdés, hogy kinek a számára, hanem az is, hogy miben nehéz. Például gyakran elfelejtik, hogy a magyar egy tekintetben nagyon könnyű: mégpedig a kiejtés szerinti írásmódban. (Hasonlóan könnyű a szó hangsúly). Angolul spelling versenyeket rendeznek, hiszen az írott és a beszéd nyelv között nagyon régóta folyik a széttartás, és ezért ugyanazon betűket vagy betűcsoportokat teljesen máshogy kell kiejteni egy-egy szóban és fordítva. Magyarban az ilyen jelenségek rendkívül csekély súllyal jelennek meg.
Az is kérdés, hogy mikor nehéz. Ha valamilyen nyelvet tanulunk, akkor vannak olyanok, amelyeknek az eleje nehéz, majd a közepe könnyű és a vége nagyon nehéz. (Mondjuk eleje: alapfok, vége: felső fok értelemben). A magyarban a kezdés igen nehéz, (főleg ahhoz képest, ha egy indoeurópai nyelvet már beszélő valaki kezd el egy másik indoeurópai nyelvet tanulni), de később viszont sokkal könnyebb lesz. Míg pl. az angol az elején könnyebb, és aztán nehezedik. Stb.
Az, hogy egy adott fogalalom egy adott nyelvben egy szó-e, az nagyon változó. Gondolj pl. a magyar asztal, és az angol asztal szavakra. Angolul hogy is van? Nos sehogy. Az angol számára nincs asztal. Számára van desk és van table. És esetleg gondolhatja, hogy a magyarok így összemosnak két fogalmat? Persze, ha nem tájékozódik! :) |
|
Előzmény:
|
|
Ati356
2007-03-19 19:39:41
|
18
|
Nos akkor a sértődések elkerülése végett ide írok 1 megjegyzést.
A tojás, ikra és embrió nem ugyan az, ahogy azt Carlob írta!
A magyar nyerlv a világ egyik (állítólag a második) legösszetettebb és legbonyolultabb nyelve. Rettentően árnyaltan tud fogalmazni.
Nos annak idején ahogy a másik topicon is írta vki, egy könyv kiadása előtt lektorálták a könyvet (főleg szakkönyv esetén), éppen azért hogy a hibás nem szakszerű kifejezéseket megfogalmazásokat kiszűrjék. Ma ez már nincs.
Ezért is próbáltam segítséget nyújtani topictársunknak, h még szakszerűbb legyen a fordítása.
Nos a némettől kezdve az angolon át (és szinte majdnem minden nyelven) tény és való, hogy a pete, az ikra, a tojásra ugyan azt a szót használják, épp úgy mint a haj és a szőr közt sem tesznek különbséget. Milyen fúrcsán hangzana magyarul pl az a mondat: "A fodrász megigazította a frizurám, mert már túl hosszú volt a szőröm!"
Ugye, hogy megmosolyogni való.
Pedig ez a mondat akár németül is teljesen normális lenne.
A szőr és a haj magyarul nem ugyan azt jelenti!
Nos akkor itt leírom a különbségeket magyarban:
- tojás: általában meszes héjjal rendelkező "petesejt" (sokan nem tudják, hogy a strucctojás a föld legnagyobb sejtje, legalább is addíg amig asejtosztódás be nem indul). A köv állatoknak van tojásuk: madarak, hüllők, egyes emlősök, és egyes rovaroknak is (pl hangya).
- ikra: csak a halaknak van ikrájuk. Pl a nőstény halat ikrásnak is nevezik.
- pete: a köv állatoknak van petéjük: kétéltüek, rovarok, pókszabásúak, férgeknek (agyűrűsférgeknek kokonjuk van) és szinte majdnem minden egyébnek.
- embrió?: hát ezt végképp téves az előzőekkel megegyezőnek tartani, ugyanis ez már a (főleg a gerincesek) megtermékenyített petesejtben (v tojásban,petében, ikrában stb) fejlődő élőlényt nevezzük.
Nos dióhéjban ennyi!
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
