Akkor most melyik vonalat képviseled?
Te magad mondod, hogy az abszolutizmus nem huzható rá terminus technicusként a korszak uralkodási formáira, hiszen "az élet kicsit bonyolultabb a terminus technicus-oknál, no meg a történelem korszakainál is"
Akkor te megfelelőnek találod, hogy abszolutizmus gyűjtőfogalmat alkalmazzunk olyan uralkodási formákra, amelyeknél az abszolutizmus címszónál szereplő ismérvek nem teljesülnek maradéktalanul?
Én inkább arra szeretnék rámutatni, hogy az abszolutizmus szó helyett jobb lenne valami mást kitalálni. Hiszen arra a bizonyos kormányzati formára, ami a kora újkorban az uralkodó megkérdőjelezhetetlen és korábban ismeretlen hatalmi koncentrációját jelentette nem jellemző, hogy ABSZÓLUT hatalommal bírt volna, hanem az jellemezte, hogy az ABSZÓLUTNAK tekintett hatalom bizony sokkal többször kényszerült rendi és udvari kompromisszumot kötni, így ezáltal az ABSZÓLUT hatalom erőteljesen csorbult.
Nézd meg pl. a XVII. századi magyar és cseh királyok helyzetét a két országban. Egy személy, két eltérő rendi kormányzat.
Szerintem pl. ha továbbmennénk a XVII-XVIII. századra jópár hagyományosan abszolutikusnak tekintett kormányzatról derülne ki, hogy nem az. Pl. nézd meg Bethlen Gábort, vagy akár a XVII. század III. és IV. Fülöpjét.
De ha mélyre ássunk, azért a XVI. századi Angliában se teljesen kvadrál a helyzet...
Egyébként egyre többször jut eszembe a korábban más által említett Despotizmus. Ez se sokkal jobb, de többet mutat a valós viszonyokról. Csak a despota szónak a magyarban van egy rossz konnotációja, ami miatt félrecsúszhat ez a fogalom is. (Nem véletlen, hogy neolatin országokban használják is a koraújkori uralkodási formákra a Despotismot, ahogy azt a korábbi példában már említettem.) | 
