|
|
|
|
 |
zividivi
2007-01-25 09:56:41
|
349
|
Valóban érdekes a téma is, meg a kisérlet is. Nem is értelmetlen. De így utólag, csupán a társadalmi kapcsolatok egyik fázisának vélem.
Az egyén saját kicsiny, szűk közösségén keresztül tagolódik be élete során az egyre tágabb és tágabb környezetébe. Közben, mint valami védőburkot, állandóan magán cipeli kisebb környezeteinek (apa, anya, család, iskola, faluközösség....stb.) hatását. Nincs ismeretem olyan esetről, amikor valakiről az összes "burkot" sikerült lehántani. Csak gyanítom, hogy ilyen emberekkel lehet tele a bolondokháza. |
|
A hozzászólás:
 |
tbando
2007-01-24 19:28:04
|
348
|
Sőt, még az sem igaz teljesen, hogy a Marosán féle piros-kék játszmasorozat a kisközösségi helyzeteket modellezné. Mert nem mindegyiket, hanem csak a közös célokra létrejött kisközösségekét. A családot, és a munkahelyet igen, de egy lakóközösségre, vagy egy zárt falura már csak erős megkötöttségekkel vonatkoztatható. Ez utóbbiak ugyanis más kommunikációs lehetőségekkel és más kifizető matrixokkal jellemezhetők adekvátabban.
Elég izgalmas téma. Lehet rajta filózni. |
|
Előzmény:
 |
tbando
2007-01-24 14:32:18
|
347
|
Nem csodálom, hogy problémáid vannak a modell értelmezésével. Ugyanis a szerzőnek is. Mondom ezt a cikk minden erénye ellenére. A modellszituáció és a kifizető matrix ugyanis kisközösségi helyzetet szimulál (család, munkahely), amiből bizony bajosan lehet nagyközösségekre jellemző mechanizmusokra következtetni.
Amit bizony a szerző ennek ellenére el-el követ. Ettől függetlenül a cikk figyelemreméltó. Sőt, határozottan jó.
A nagyközösségi mechanizmust (ha jól emlékszem) Mérő jobban érzékelteti, valszeg Axelrod vagy Rapoport nyomán.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|