A Madhi hadsereg kezdeti sikereiben a lovasrohamnak nem sok szerepe volt. (a könnyűlovas fegyvernem egyéb tulajdonságainak már annál inkább)
1883-ban az Obeidi csata összesen arról szólt, hogy a víz nélküli területen menetelő egyiptomi/angol csapatokat a Madhi hadsereg körbevette. Ezek négyszöget formáltak.
A Madhi-csapatok ezek után mérsékelten rohamozgattak, amit a négyszög könnyen visszavert. Idáig rendben is lett vón a dolog, csakhogy ha a négyszög felbomlott volna, azonnal megindul a lovasroham, és letarolja a gyalogságot. Ergo felállt a patthelyzet.
A Madhi hadseregnek nem kellet mást csinálnia, mint szépen mérsékelt rohamocskákkal zaklatnia az angol gyalogságot és várni, hogy elfogyjon a víz, és az angol/egyiptomi csapatok telejsen kimerüljenek az éjjel nappal való álldogálásban
ez két nap után következett be.
Khartoum szintén nem a lovasroham átütő sikerének volt köszönhető, de a könnyűlovasság egy fontos tulajdonságának... jelesül, hogy gyorsan voltak átkelni nagyobb folyókon... Jelesül míg Gordonék szilárdan tartották Khatroum keleti falait, addig a fehér Nílus partja védtelen volt. Illetve volt egy folyami flotilla, amiből lődözhettek az átúszókra. Csakhogy a Nílus szokásos apadásával nem számoltak, ami lehetővé tette, a lovasság sokkal gyorsabb átkelését (viszont a flotilla a sekély vízben nem tudott mozogni.)
Ergo a Madhi fél óra leforgása alatt nagyjából 50 000 főt tudott a nílus Karthoumi oldalára dobni. evvel el is dőlt a csata sorsa. A keleti faltól a kormányzói palota felé rendezetlenül visszavonuló angol/egyiptomi csapatokat egyenként kerítették be és mészárolták le.
A Kitchener féle hadjáratban a Madhi seregnek abszolút semmi esélye nem volt. Egyrészt a korábbi időhöz képest az angol/egyiptomi seregek létszáma nem maradt el jelentősen a Madhi hadseregtől. Továbbá Kitchenernek komoly tüzérségi kapacitása volt, továbbá géppuskái. A helyzet, hogy tökéletesen lényegtelen volt, hogy a Madhi hadsereg védekezik, vagy támad, semmi esélye nem volt. Persze ezt a Madhi seregek nem tudhatták, mivel korábban nem találkoztak géppuskával, sem páncélozott naszádokkal.
Utólag úgy tűnik, hogy az egyetlen lehetséges taktika egyfajta gerillahadviselés lehetett volna. Csakhogy Kitchener meg nem az az arc volt, aki minden szívbaj nélkül nem égette volna fel a lázadókat támogató falvakat. | 
