Képeket, sajnos nem készítettem.
Ha az üvegeket már kiszerelted, találsz egy szűrke ( nálam szűrke volt, Orestegon 4/200-as ) gyűrűt, közvetlenűl a lemezek felett.
Ez működteti forogva a nyitást-zárást.
Ez a gyűrű szintén egy menetes leszorítóval van rögzítve, ezt kicsavarva szabaddá válik a lemezekhez a hozzáférés.
Ha sikerűl úgy levenni, hogy a lemezek nem hullanak szét, nem gubancolódnak össze, a dolog könnyebb.
Én réz csipeszt plusz egy enyhén mágnesest használtam. A mágnesessel felemeltem a kiesettet, vagy a felette lévőt, és helyre illesztettem, majd a rézzel leválasztottam.
A baj az volt, hogy amikor a forgató gyűrűt raktam vissza, nem találtam el a lemezek helyét, úgy hogy a rajtuk lévő "pöcök" ( ami a forgáspont ) a helyén legyen, az obitestben, és a gyűrűben egyaránt.
Ekkor azt a módszert alkalmaztam, hogy a gyűrűre kint összeraktam a lemezeket, amiket szépen eligazgattam, kőrkörösen, egyformán osztásban,
-ezt egy dezodoros dobozra hellyeztem lemezekkel felfelé, ( ami nem volt nagyobb átmérőjű mint a gyűrű, de elég hosszú hogy az asztalon állva beleérjen az obiba )
-és erre sűllyesztettem rá az obit.
-A menetes része felől figyeltem az elmozdulást, és nem előszőrre de sikerűlt a dolog. A ( pöckök ) a helyére kerűltek a lemezek közűl egy nem, de ezt sikerűlt a helyére rakni,
-mielőtt a gyűrűt lezárő menetest visszaraktam, lehetett imitálni a mozgást, ellenőrizni a helyes állást.
Képek nélkűl vágtam bele, de nem nagy őrdöngősség, ha nem ment, abbahagytam, később folytattam. Ha nem tudtam valamit lebontani, szerszámhiány miatt, akkor azt elkészítettem. | 
