|
|
 |
Onogur
2007-01-10 08:23:23
|
30
|
>De ha a kapcsolat ténye kielégíti a valószínűség kritériumát, és a kapcsolat iránya indiferens: mi dönti el a közöltség fajtáját ? (Ti.: honnan-hová)
Pl. a már említett méz ill. méh elterjedési területe jelentős átfedésben volt a finnugorok őshazájával. Így feltételezhető, hogy e szó ősi, kideríthetetlen őse erről a területről terjedhetett el. Így a méz ill. méh szavak eredete lehet, hogy a finnugorokat képező egyik népcsoporttól származik. Lehet, de nem tudjuk teljeskörűen bizonyítani.
De mikor a kialakuló ugorság délebbre húzódva, (vagy a sztyeppe övezet északi határa északabbra húzódott?) intenzívebben találkozott a lótenyésztéssel foglalkozó keleti iráni eredetű népekkel és pl. a lótartás mesterségének átvételével, annak szakszavait is átvette. Együttélés volt és emiatt értelmetlen lett volna új szavakat alkalmazni és állandóan bajlódni a fordítással, de nem is életszerű az azonnali átültetés.
Hasonló történt a KM-ben a szlávsággal. Egy mezőgazdasággal -a folyamatos vándorlás miatt érthetően- alacsonyabb szinten foglalkozó népcsoport átvette az itteni szláv népek magasabb mezőgazdasági és kertkultúráját ill. ennek és a letelepült életmód hiányzó szavait.
Később a városi kultúra néhány szavát pedig a magyarból kölcsönözték a környező, s főleg a Habsburg Birodalomban velünk együtt élő népek.
Azaz egy kölcsönszó, amikor igény merül fel, onnan kölcsönződik ahol van és oda ahol nincs. (Nem egy bonyolult képlet.) |
|
 |
Onogur
2007-01-10 08:00:22
|
29
|
> " ... ha magyar szó eredete a kérdés, kapásból 'vágja' a szláv, piciny részben az IE eredetet - példával-. Ez 95 %. Fordítva sosem, a hiányzó 5 % : 'smeretlen, tehát finnugor.' ..."
Egyrészről ezek az arányok nem igazak, másrészről a szavak megjelenési arányát kell nézni. Míg egy átvett szó megjelenési aránya ezrelékes, tízezrelékes, a fu. eredetű határozott névelőnké akár 10 %-os is lehet. Nagy költőink műveiben a fu. eredetű szavak aránya akár 90 % feletti is lehet. Lásd a Szózatot vagy Himnuszt. |
|
 |
Kis Ádám
2007-01-10 00:11:53
|
28
|
Az nem igaz, hogy fordítva sosem.
Például, a medve szó etimológiáját megbeszélve valószínűsítettük, hogy a szláv mjod a finnugor méz elődjéből származik.
Egyébként nem látom be, miért érdekes, hogy mit kölcsönöztek tőlünk? A kölcsönzés a kölcsönző nyelv szempontjából érdekes, mert az adó nyelveb ez nem nagyon változtat. Legfeljebb valami felesleges és igazságtalan elsőbbségi vita forrása lehet. Nincs értékkülönbség az adó és a kapó között. |
|
 |
Yogi
2007-01-09 21:40:45
|
27
|
Kedves kisharsány
Fordítva sosem Mert nem az szokott a kérdés lenni, hogy a magyar nyelv hova adott át szavakat, hanem hogy honnan kapott. |
|
A hozzászólás:
 |
kisharsány
2007-01-09 21:23:43
|
26
|
Kedves KisÁdám
Viszont amit lényegesnek tartok, és ami miatt nehezen indult a topik, hogy a kapcsolat ténye kielégíti a valószínűség kritériumát, a kapcsolat iránya ebben a tekintetben indiferens. Különben igazából nem értem, miért érdekes a kapcsolat iránya, illetve mindig félek, hogy ezek a kérdések valamiféle ideológia szolgálatában vetődnek fel. A kölcsönzés mindig bizonyítéka két nép kapcsolatának, de nem vall a kapcsolat jellegéről.
Érdekes amit fenn írsz. Ami a költői kérdést illeti: Többeknek feltűnt - s nyilván erre utalnak - több mai nyelvésznél (pld.:LvT a Szavak eredetében) ha magyar szó eredete a kérdés, kapásból "vágja" a szláv, piciny részben az IE eredetet - példával-. Ez 95 %. Fordítva sosem, a hiányzó 5 % :"ismeretlen, tehát finnugor." Ez a valószínűség a szavak eredetében meglepő, főként a fent írtak figyelembevételével. Aki ezt nem látja meg, nem is érti: mit kérdezősködnek ezek itt össze-vissza.
De ha a kapcsolat ténye kielégíti a valószínűség kritériumát, és a kapcsolat iránya indiferens: mi dönti el a közöltség fajtáját ? (Ti.: honnan-hová)
kisharsány |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2007-01-05 10:20:27
|
16
|
Hát ez az, én mondtam, amit tudtam, de ez a jó a fórumban, mert mindig van, aki jobban tudja, és több hozzászólásból kijön az igazság.
Viszont amit lényegesnek tartok, és ami miatt nehezen indult a topik, hogy a kapcsolat ténye kielégíti a valószínűség kritériumát, a kapcsolat iránya ebben a tekintetben indiferens. Különben igazából nem értem, miért érdekes a kapcsolat iránya, illetve mindig félek, hogy ezek a kérdések valamiféle ideológia szolgálatában vetődnek fel. A kölcsönzés mindig bizonyítéka két nép kapcsolatának, de nem vall a kapcsolat jellegéről. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|