|
|
|
|
 |
Onogur
2007-01-09 17:44:19
|
187
|
Látom, továbbra sem érted a lényeget.
Voltak, s biztos most is vannak baszk, kelta ír és skót költők és van mindnek eredeti kültészete is. Lefordították a bibkiát egyes aborigin (bennszülött ausztrál) nyelv(változat)ra, mégis a nép tekintélyes része nyelvet váltott. Spanyolra, angolra, mindhogy a KM-ben több magyar anyai anyanyelvű vált át szlovákra és románra ill. vannak szlovák, román és cigány anyai anyanyelvűek, kik pedig a magyarra váltanaka mindennapos beszédhasználatukban.
A történelmi időkben a hivatalos nyelv a kancellária és az akkori felsőoktatás nyelvét jelentette. A néphez szóló pap az igét magyarul ill. más km-i nyelven hirdette, ha meg szerette értetni magát. Előbb utóbb le is fordították ezen nyelvekre. A nép a mindennapos hivatalos ügyeit pl a bírónál általában szintén a saját nyelvén végezte. Így ne keverjük össze a korabeli és mai hivatalos nyelvet.
Minden kor költője a saját nyelvhasználatában alkotott. Karoli Gáspár is a sajátjára fordította a bibliát. Legfeljebb ezen nyelvváltozatok jobban "beleszóltak" a kialakuló mai magyar nyelv irodalmi és ebből normalizát hivatalos változatába. Az, hogy pont így néz ki a mai hivatalos magyar nyelv véletlenszerű. Pl. Kazinczy nem szerette az ö-ző változatott, pedig az jobban el volt terjedve, míg a matematikai szaknyelv kialakításában komoly szerepet játszó Dugonics András pedig keményen ö-ző volt. Ezért van kör és nem ker, s ezért nem mérhetünk szeget, csak szöget, pedig a falba beverhetjük a szeget is.
Szerintem pedig a hétköznapi nyelv alakulását bízzuk a népre, amiben persze te is benne vagy, míg a nyelvész ezen változást vizsgálja és elemezze. Ehhez pedig nagyon tökéletes a mai képzési forma. |
|
 |
Kis Ádám
2007-01-09 17:41:48
|
186
|
A költészet?
Ez új. Melyik egyetemen hallottad? Ott, ahol alkotónyelvészeket képeztek?
Nem ciki ez neked? |
|
A hozzászólás:
 |
gggondolkodó
2007-01-09 17:10:26
|
185
|
| Volt idő, mikor a költészet irányította a magyar nyelv alakulását. Ez a folyamat azokban az évszázadokban volt, amikor Magyarországon a hivtalos nyelv a latin és a német volt. Szerintem olyan nyelvészképzésnek kéne beindulni, mely alkotónyelvészeket oktatna és nevelne. |
|
Előzmény:
 |
Onogur
2007-01-08 17:56:01
|
183
|
Nem érted a lényeget.
Ha már kialakult megfelelőség van egy fogalom leírására két nyelvben, akkor a tolmács feladata az átültetés. Ezt nevezzük fordításnak, ez nem nyelvészeti tevékenység.
Ha még nincs, akkor az első -s egyáltalán nem nyelvészi vénával megáldott- alkalmazók a saját tapasztalatuk, elképzelésük alapján adnak az új, idegen nyelven felbukkanó fogalomnak sajátnyelvű megnevezést. Ez akár lehet a másik nyelv hangzósorának az adott nyelvhez illesztett utánzat átvétele is. Aztán az istenadta nép vagy elfogadja, vagy legközelebbi felbukkanásakor egy újabb elnevezés kerül napirendre. Egy része persze elfogadja a régit, másik része pedig az újat, de lehet harmadik rész is, aki egyiket sem. Mindez addig folyik, amig valamelyik változat teljes egészében el nem terjed.
Például itt alább felmerült az a. file megfelelőjének a tárjel. Ha ezt most sokan olvassák és megtetszik nekik, használják, akár el is terjedhet. Nagy lendítőerő lenne például, ha a következő verziójú XP-be ez kerülne be.
Addig pedig az állomány ill. fájl verseng a nép ajkán történő megjelenésért. (mémküzdelem :o)
Így az idegennyelvű fogalomra magyar megfelelő keresése nem nyelvészi feladat. Annak megmagyarázása ill. magyarázat megpróbálása már igen, hogy miért éppen az vagy nem az lett a népelfogadta változat.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|