Sok minden elmondható róla, de hogy gyáva lett volna, az nem állja meg a helyét. Ez nem igaz. Egy sebesült, fegyver nélküli ember ha megadja magát, nem azért teszi ezt, hogy kivégezzék. Esetleg arra számított, hogy bíróság elé állítják és ott - akár Castro Moncada után - a maga javára fordíthatja az eljárást. Guevara sem végezte ki az elfogott bolíviai katonákat.
Bolíviában nincs és akkor sem volt halálbüntetés, de még ha létezett volna, akkor sem lehettett (volna) a bírósági út mellőzésével alkalmazni. Így az elfogott Guevara kivégzése bűncselekmény, legalább annyira az, mint amennyire az ő és a társai általa lelőtt bolíviai katonák élete is büntetést érdemelt és gyilkosságként kell kezelni. Ez utóbbiban nincs közöttünk nézetkülönbség.
Ami a napló hitelességét illeti, amit én erről láttam (készítettek dokumentumfilmet erről a témáról) ott nem cáfolják a hitelességét. Persze minden napló szubjektív, de a benne leírt események úgy történtek, ahogyan leírta. Egyébként az elfogott katonák elengedése beleillett abba az elképzelésbe és taktikába, amit Kubában is alkalmaztak és amelynek az volt a célja, hogy emiatt velük szolidárissá váljanak a földművesek, a katonák stb. Tény, hogy teljesen elhibázott ötlet volt az erősen katolikus és konzervatív, ritkán lakott vidéken kavarni, amikor a városokban vagy a bányavidékeken velük rokonszenvező nyomorgó és lázongó tömegek támogathatták volna. Szval nem volt valami nagy stratéga. Ebből látszik, hogy bár harcolni tudott, de Kubában is Castro vitte győzelemre őket.
Ami meg a motivációt illeti, az első, utazását leíró naplójában sokat ír arról a hihetetlen szegénységről és nélkülözésről, ami Bolíviában (és más délamerikai országokban) a szegény embereknek jutott. Így teljes az egész, ennek ismeretében ítélkezhet az utókor. |
